Jelenleg 17 ezer kiadó ingatlan érhető el orszgszágszerte, ebből csak Budapesten tízezer a kiadó lakás vagy szoba, ezzel pedig a szokottnál bőségesebb a kínálat az albérletpiacon. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője ennek kapcsán felhívta a figyelmet, a kiadó ingatlanok négyötöde a fővárosban és a megyeszékhelyeken található, illetve az országos darabszám hatvan százalékát Budapesten hirdetik. Kifejtette, a szokatlanul nagy kínálatnak lényegében ciklikus oka van, az ingatlan- és az albérletpiac alakulásában, összefüggéseiben keresendő. Ugyanis amíg tavalyelőtt visszaesett az ingatlanpiaci kereslet, az albérletek iránt pedig átmenetileg nőtt, addig tavaly már a magasabb kamatszintek mellett is többen gondolták úgy, hogy az albérleti díjhoz hasonló összeget inkább saját hiteleik törlesztésére fordítanak, és saját lakást szeretnének venni. Ez azonban inkább a magasabb fizetőképességű bérlőkre igaz, ennek is köszönhető az a jelenség, hogy nem az amúgy is magasabb árfekvésű albérletek drágultak tovább, hanem az árolló kezdett zárulni és inkább az olcsóbb lakások alsó összeghatára kúszott felfelé. A budapesti átlagár maradt tehát a nagyjából negyedmillió forint, a kiadó szobák átlagára elérte a százezret és egyedül Csepel az egyetlen olyan kerület, ahol kétszázezer forint alatt maradt a havi lakbérátlag.
(Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton)
A 2025 év eleji keresletrobbanás mögött ugyanakkor elsősorban
nem a saját lakásra vágyók tömegei vannak, hanem fokozott befektetői aktivitás figyelhető meg
– emlékeztetett a szakértő. Hiszen ekkor kezdődött meg az állampapírok kifizetése, a hozamszintek alapján pedig megérte inkább a hasonló hozamú és kiszámíthatónak mondható ingatlanokba fektetni. Kevesebb volt tehát a saját célra vásárló az elmúlt időszakban, a kereslet felhajtotta a (nagyvárosi) ingatlanárakat, bővült az albérletpiaci kínálat, az albérletpiacon így nem is tudott akkora drágulás végbemenni. Ez pedig a hozamszinteket kezdte el csökkenteni – magyarázta a szakértő.
Jelenleg Budapesten egy társasházi lakás átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint, egy ötven négyzetméteres lakás megközelítőleg 65 millió forintért vehető meg, a kiadásból származó éves hozam 3-4 százalék és további kérdés, mennyire kúszik fel a megvett ingatlanok értéke. Ha az újépítésűeket nézzük, ahol az átlag 1,6 millió forint és a felkapottabb környékeken a 2,2 millió forintot is közelítheti, még inkább megmutatkozik. Ugyanis egy új lakást
400-500 ezer forintért érné meg kiadni ahhoz, hogy igazán megtérüljön,
ám a bérlők fizetőképessége véges. A lakásdrágulás nyomán a befektetői kereslet csökken, hiszen az albérletkínálat bővülése visszaveti a hozamszintet. A lakásdrágulás üteme lassul és előtérbe kerülhetnek ismét a saját célra vásárlók – ismertette a szakértő.
A befektetők háttérbe vonulása viszont azt is jelenti, hogy kevesebb a kivehető ingatlan és emelkedésnek indulhatnak a lakbérek. A szakértő korábban a budapesti albérletárakat említette, de jelzésértékű jelenleg az is, hogy már a legolcsóbb vármegyeszékhelyeken (ezek közé Békéscsaba és Salgótarján tartozik, a sorrendet az is jelentősen befolyásolja, hogy a legolcsóbbak nem egyetemvárosok) is elérte már a százezer forintot az albérletek átlagára. A harmadik legdrágábbnak Szeged számít, a másodiknak pedig Debrecen. Hazánk második legnagyobb városában ugyanis 225 ezer forint az átlagos albérletár, ami kevéssel marad csak el a listavezető Budapesttől. Bár a szakértő szerint ellentmondásosnak tűnhet, a lakáskiadók empatikusabbak a lakáseladóknál. A bérleti piac gyorsabban reagál,
egyetlen tulajdonosnak sem érdeke, hogy ne tudja kiadni ingatlanát
és az üresen álljon és rezsit kelljen utána fizetni. Ezért mindenképp figyelembe kell vegyék a fizetőképességet.
