Európa élre tör az űrkutatásban

Az ESA tagállamainak űrtevékenységet felügyelő miniszterei az európai űrkutatás jövőjéről tárgyaltak kétnapos berlini találkozójukon. Az idén első alkalommal – megfigyelőként – Magyarországot is meghívták az ülésre.

Kilencmilliárd euróval gazdálkodhat az európai űrkutatási ügynökség (ESA) a következő években, ha megkapja tagországainak hozzájárulását a Berlinben hétfőn megkezdődött kétnapos miniszteri konferencián – írta a Space.com, de lapzártáig a döntésről nem érkezett hír. Mivel 2008-tól Magyarország is az ESA tagja lehet, az idén először hazánkat is meghívták – megfigyelőként – a tanácskozásra. Az ülésen részt vett Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára, valamint Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója is.
A miniszteri csúcson az ESA egész tevékenységét napirendre tűzték, kivéve a Galileo – műholdas helymeghatározó – programot, amelynek már nincs szüksége további támogatásra. A tanácskozás megtartása azért vált elodázhatatlanná, mert az ESA költségvetése 2010-ig évente csak 2,5 százalékkal nő. Ez azt jelenti, hogy több űrprogramot törölni kéne a következő hónapokban.
Az európai űrkutatási tervek fókuszában a Mars áll, ahová a tervek szerint 2011-ben útnak indul, majd landol is egy űrhajó, amelynek elsősorban az élet nyomai után kellene kutatnia a vörös bolygón. A másik fontos kérdés az, beszálljon-e Európa az orosz Kliper űrrepülőgép fejlesztésébe. Oroszország a Szojuzokat váltaná fel az új eszközzel.
Az ESA reméli, hogy az elkövetkező években a távközlési űreszközök új generációját is munkába állíthatja. Fontos feladat a Föld „egészségi állapotát” megfigyelő műholdak felbocsátása is, elsősorban az októberi indítás után elveszett Cryosatot szeretnék pótolni, mert ez a műhold értékes adatokat szolgáltathatott volna a sarki jégtakaró rohamos olvadása és a globális felmelegedés közötti összefüggés bizonyításához. A GMES (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési) projekt megvalósítása az űrkutatási ügynökség szerint hasonlóan fontos feladat. Az ismertetett javaslat szerint emellett már hozzá kell fogni a Holdra és a Marsra embert szállító űrhajók létrehozását célzó programok összeállításához is. (Az elképzelés az, hogy a Marsra 2020 körül lépne az első európai.) A tanácskozás témája volt az is, hogy az európai űreszközök felbocsátásához milyen mértékben támaszkodjon az ESA a francia Ariane–5 és a fejlesztés alatt álló olasz Vega rakétákra.
Az ügynökség internetes oldalán olvasható tájékoztatás szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy a megkezdett programokat folytatni kell, s a jövőbeni tervek mostani megalapozására is szükség van. Általános vélemény szerint Európának vezető szerepet kell játszania az új felfedezéseket célzó kutatásokban, s hangsúlyt kapott a partneri együttműködés fontossága is a társszervezetekkel. A prioritások azonban lapzártáig még nem voltak ismeretesek.
A találkozó első napjának történéseiről Franco Boncia, az ESA szóvivője szűkszavúan annyit mondott: a Kliperrel összefüggő elképzelések csak nagyon kis támogatást kaptak. Az elhangzott ellenvélemények megfogalmazói hangsúlyozták: Európának nem lenne ellenőrzési lehetősége a program fölött, annak csak egy részében működhetne közre. Megfigyelők szerint azonban minden bizonnyal számíthatnak a tagországok (tizenhét európai ország és Kanada) egyöntetű támogatására az új Cryosat létrehozására irányuló tervek.