Európai űrtervek: irány a Mars

Egy kis lépés Európának, amely nagy lépést jelenthet az emberiség számára: az Európai Űrhivatal (ESA) ma 8,8 milliárd euró hozzájárulást kér ambiciózus programjának megvalósítására a szervezet tagállamaitól. A végső cél, hogy Európa embert küldjön a Marsra.

Az európai űrkutatás jövőjét vitatják meg Berlinben a ma kezdődő találkozójukon az ESA tagországainak képviselői. A tizenhét európai államtól és Kanadától az ESA 3,1 milliárd euró hozzájárulásra számít a 2010-ig szóló tervei valóra váltásához és további 5,7 milliárd eurót kérnek a következő évtized vállalkozásainak megalapozásához. Az új javaslatok között szerepel az élet nyomai után kutató szonda eljuttatása a Marsra 2011-ig. Az ESA szerint el kell kezdeni a Holdra és a Marsra majdan embert szállító űrhajók megépítését célzó programok kidolgozását is.
*
A harmadik fontos feladat a Föld állapotát megfigyelő műholdak egész sorának felbocsátása, elsősorban azonban szeretnék újjáépíteni az októberben elveszett Cryosatot, amely bizonyíthatta volna a sarki jégtakaró vékonyodása és a globális felmelegedés közötti öszszefüggést. Negyedikként a GMES- (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési) projekt megvalósulásának fontosságát hangsúlyozza majd a hivatal. Szó lesz arról is, hogy Európa szívesen csatlakozna az orosz Szojuz űrhajókat felváltó Clipperek kifejlesztésére irányuló erőfeszítésekhez. Emellett megvitatásra vár, hogy az ESA a francia gyártású Ariane–5 és a jelenleg fejlesztés alatt álló olasz Vega rakétákat is igénybe venné űreszközeinek a kozmoszba juttatásához.
Jóllehet az ESA-nak jelenleg nem tagja Magyarország, várhatóan 2008-tól hazánk is csatlakozik az európai űrhivatalhoz.
Mivel az űripar piaci lehetőségei az utóbbi években erőteljesen csökkentek, a kutatás költségei viszont tetemesen nőnek, megfigyelők szerint éles viták kísérik majd a tanácskozást, és aligha valószínű, hogy valamennyi javaslat megkapja a kért támogatást. A klímaváltozás tanulmányozásának fontossága miatt biztosra veszik, hogy az új Cryosat műhold létrehozásához a miniszterek megszavazzák a szükséges összegeket, a GMES azonban a jelek szerint nem számíthat egyöntetű támogatásra. Kemény vitát válthat ki a német, a francia és az olasz űripari szakemberek körében egyre népszerűbb elképzelés is, hogy az európai műholdakat csak európai eszközökkel lehessen az űrbe juttatni.
Az emberes Marsra szállást a hivatal 2020 körüli időpontra tervezi.
Marcello Coradini, aki az ESA-ban a Naprendszert kutató missziók összehangolásának felelőse, az AFP-nek kiemelte: Európa kulcsszerepet játszik a Naprendszer megismerésében. Szondái keringenek a Hold, a Mars, a Szaturnusz körül, két kutatóberendezése útban van a Vénusz, valamint egy üstökös felé, és egy szondája leszállt a gyűrűs bolygó holdjára, a Titánra is. A vörös bolygó körül keringő Mars Express bebizonyította, hogy a planéta északi pólusán vízjég van, és hogy a Marsot évmilliókon át nagy tömegű víz borította. A szakember hangsúlyozta: az ESA alig húsz év alatt érte el eredményeit, pedig anyagi eszközei az egytizedét teszik ki a NASA-énak.