Felosztaná Koszovót a cseh kormányfő

Etnikai vonalak mentén osztaná fel Koszovót a cseh miniszterelnök, aki azt az elvet is védelmébe vette, hogy a nemzeti kisebbségeknek megvan a lehetőségük az elszakadásra. Eközben Václav Klaus államfő veszélyes precedensnek nevezte a háború után Ausztriába kitelepített horvátországi németek kárpótlásáról szóló zágrábi egyezményt.

Immár nem csak egyes ellentmondásos belpolitikai nyilatkozataival, de külpolitikai vonatkozású megnyilatkozásaival is magára vonja a figyelmet Jirí Paroubek cseh kormányfő. A szocialista politikus feltűnést keltő recepttel rukkolt elő a napokban a koszovói rendezést illetően. Balkáni útja után kijelentette: a megoldást Koszovó területének etnikai vonalak mentén történő felosztása jelenthetné. Az északi rész Szerbiához jutna, a déli részek pedig független státust kapnának. Még hozzátette, nem tudja elképzelni, hogy az egy vagy két-három év múlva megalakuló koszovói kormány képes lenne biztosítani a kisebbségek, tehát a koszovói szerbek jogait, s hogy a koszovói szerbek bizalommal viseltetnének ilyen kormány iránt. Paroubek védelmébe veszi az elvet, miszerint az etnikai kisebbségeknek megvan a lehetőségük az elszakadásra. A cseh külügyminisztériumból származó lapértesülések szerint Paroubek a Koszovóval kapcsolatos elképzeléseit nemcsak nyilatkozataiban, hanem a hivatalos cseh politika álláspontjaként is szeretné érvényesíteni.
Közben Václav Klaus cseh államfő nemtetszésének adott hangot a horvátok minapi döntése miatt, mely szerint befejeződtek a háború után Ausztriába kitelepített horvátországi németek kárpótlásával kapcsolatos tárgyalások. Klaus december 1-jén támogatásáról biztosította Stepan Mesic horvát elnököt, aki ellenzi a horvát–osztrák kárpótlási egyezmény nyélbe ütését. A két államfő egybehangzóan veszélyes precedensnek nevezte az egyezmény esetleges megkötését. Az APA osztrák hírügynökség szerint az egyezmény még a Jugoszláv Nemzeti Felszabadítási Bizottság rendelkezése alapján 1944–1945-ben elkobzott vagyont kárpótolná némileg az osztrák állampolgárságú eredeti tulajdonosoknak, illetve azok örököseinek, feltéve, hogy az osztrák állam még nem kárpótolta őket. Becslések szerint a kártérítés tízezer személyre vonatkozna. Norbert Kappeler, az Osztrák Néppárt szóvivője az egyezmény kapcsán a zágrábi példa követésére szólította fel Csehországot és Szlovéniát. A vitában Olaszország is megszólalt, követelvén, hogy Zágráb az érintett olasz állampolgárokat is kárpótolja.