Több kérelmező azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a múlt év végén elfogadott 2005. évi költségvetési törvényben az Országgyűlés nemcsak az idei gazdálkodás főbb adatait határozta meg, hanem 44 olyan törvényt is módosított, amelyeknek semmi közük sincs a költségvetéshez. Így változtatták meg az egészségügyi, a közoktatási és a köztisztviselői törvényt. A saláta-jogalkotás az indítványozók szerint sérti a jogalkotás rendjét, a jogállam alapelvét, a jogbiztonságot.
Az Alkotmánybíróság szeptember óta hatszor tárgyalta az ügyet. Bihari Mihály, az AB elnöke lapunk kérdésére azt mondta: a december 5-i tárgyaláson nem tudták lezárni az ügyet, mert több kiegészítő, pontosító javaslat érkezett a határozattervezethez. Ezért január 9-én folytatják a tárgyalást.
A testület vélhetően az utóbbi idők legnagyobb horderejű olyan döntését hozza majd meg, amely alapvetően befolyásolja a törvényhozás munkáját. A költségvetési törvény ugyanis az ország életének, az állam működésének egyik meghatározó pillére. Lényegesen különbözik például azoktól a deregulációs jogszabályoktól, amelyek célja kifejezetten az, hogy kisöpörjék a jogrendszerből az elavult rendelkezéseket.
Az Országgyűlés házbizottsága tegnap megszakította ülését, s ma tanácskozik újra a további feladatokról. A kormány várhatóan kiveszi a jövő évi költségvetési törvényből és önálló javaslatként terjeszti a Ház elé azt a nyolc-tíz témakört, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a költségvetéshez. Deutsch Tamás, az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz képviselője úgy nyilatkozott: a döntés hátterében az áll, hogy a kormánypártok tartanak attól, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek ítéli az idén is alkalmazott salátaszabályozást. Deutsch a halasztással egyetért, de hozzátette, hogy a szabályszerű előkészítés hiánya kaotikus helyzetet teremtett a törvényhozásban.
origo.hu
Ennyibe kerül a Velencei-tó az idén
