Ismét a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívását sürgették a határon túli magyarok vezető politikusai az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén, ahol Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Avarkeszi Dezső kormánymegbízott számolt be a kabinet nemzetpolitikájáról. Németh Zsolt bizottsági elnök úgy vélte, abszurd az a kormányzati elvárás, hogy még a Máért-ülés előtt sor kerüljön a megegyezésre a vitatott kérdésekben. „Akkor is van értelme a párbeszédnek, ha adott esetben nem születik zárónyilatkozat” – fogalmazott a fideszes politikus. Szabó Vilmos ugyanakkor megismételte a kabinet álláspontját, miszerint nincs értelme egy „veszekedő” Máért-ülésnek. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetője és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője egyetértett abban, hogy csak a Máért keretein belül lehet döntést hozni a kormány által felvetett javaslatokról, így az alkotmánymódosításról is.
A VMSZ elnöke megdöbbenésének és mély csalódottságának adott hangot, amiért az Országgyűlésben december 5-én a kormánykoalíció képviselői csak némi házelnöki unszolásra voltak hajlandók felállással tisztelegni a határon túli magyarok előtt. Kasza József elmondta, nem érzik a nemzetstratégia körvonalait, nem világos, hogy mi Magyarország szándéka a határon túliak sorsával kapcsolatban. Erőteljes bírálatok érték a külügyi bizottság ülésén a kormány támogatási politikáját is. Mint elhangzott, a miniszterelnöki ígéret ellenére elakadtak a státustörvény által biztosított oktatási-nevelési támogatások átutalásai, a Szülőföld Alap pedig egyelőre csak papíron működik, egyetlen fillér sem érkezett még a szomszédos országokban élő magyar közösségekhez. Kovács Miklós KMKSZ-elnök a kabinet részrehajló, a Gajdos István nevével fémjelezett Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget előnyben részesítő támogatási politikáját bírálta, amelynek egyebek mellett a magyar tannyelvű Rákóczi-főiskola működése is áldozatául eshet.

Ekkor dönthet a kormány az újabb árréscsökkentésről