Legendás ma már az az 1988. novemberi este, amikor a Szabad Kezdeményezések Hálózata párttá alakult. Itt javasolta Somogyi János, hogy a politikai szervezetté váló értelmiségi mozgalom a Szabad Demokraták Szövetsége nevet kapja. Azóta az SZDSZ sokat vitatott fogalommá vált a honi belpolitikában. Az MDF mellett a legtámogatottabb párt volt az első szabad választások előtt, ennek oka a radikális antikommunista retorikában rejlett. Egy ciklus elteltével a kommunista utódpárt koalíciós partnerévé vált, a tagság és a szavazóbázis jelentősebb része pedig lemorzsolódott. Látható volt: a párt társadalomhoz fűződő viszonya folyamatosan megváltozott, a szélesebb társadalmi rétegek elképzelései közül alig vállal fel valamit; a médiában, kultúrában és a gazdasági életben, valamint a politikában viszont kulcspozíciókat sikerült kiharcolnia e szűk értelmiségi körnek – mondja Somogy János. A pártalapító időközben a Magyar Helsinki Bizottságnál is jelentős szakmai befolyást szerzett, de mint mondja, a Kőszeg Ferenc által irányított szervezet – a változatlan felszín alatt – fokozatosan mássá vált, mint aminek eredetileg indult.
Eddig zömmel politológusok és publicisták foglalkoztak az „SZDSZ-jelenséggel”, lapunk mai és holnapi számában az alapítók egyike mondja el, honnan indult és mára hová érkezett meg a párt, illetve a Magyar Helsinki Bizottság.
Interjú az 5. oldalon

Kevésen múlt a tragédia – apja légpuskájával lőtte fejbe magát egy kisfiú Budapesten