Jön a 260 forintos euró?

Több, ám együtt jelentkező hatás is gyengítheti a magyar fizetőeszközt a közeljövőben, amelynek a levét – első körben – a devizahitellel rendelkező háztartások iszszák majd meg.
A Fitch Ratings múlt heti leminősítése mellett az azóta már ismertetett állami finanszírozási elképzelések sem kifejezetten segítik a forintot. Ráadásul a térségi hatások tovább ronthatják nemzeti valutánk pozícióját. Idetartozik, hogy zajlik a régión belüli átcsoportosítás: a külföldi befektetők zlotyt vásárolnak és forintot adnak el. A gondot csak fokozza, hogy ha a Fitch leminősítése után a Standard & Poor’s és a Moody’s is lerontja hazánk devizabesorolását és országkockázatát. Ha pedig a Fitch a láncreakciót ténylegesen beindította, úgy az euró árfolyama 260 forintig is elmehet. Ha pedig felszökik a kurzus, úgy több ezer forinttal is drágulhat a hitel havi törlesztőrészlete.
A külföldi pénznemek közül kezdetben az euróalapú kölcsön vezetett, majd megjelent a svájcifrank-alapú is, és ma már ez utóbbi a legnépszerűbb. Utóbbira a magyarázatot a nagyon alacsony kamatszint adja. Noha a devizás konstrukcióknál az ügyfélnek árfolyamkockázattal is számolnia kell, a forintnak igen nagy mértékben kellene gyengülnie ahhoz, hogy megérje inkább a hazai valutában eladósodni. Ezt a szakemberek 10 százalékban jelölik meg. Persze a kamatkockázattal minden devizanemben számolnia kell a hitelfelvevőnek, tudniillik a kölcsönök döntő többsége változó kamatozású. Elemzők úgy tartják, az utóbbi években az emberek többsége jól járt a devizaalapú hitellel. Mégis sokan vannak, akik kifogásolják, hogy éppen rossz időpontban, egy erősebb forintgyengülés előtt vettek fel ilyen hitelt.