A főügyész köszönetet mondott a spanyol hatóságoknak az együttműködésért, amiért – mint fogalmazott – segítségre volt „nekünk és Horvátországnak”. Beszédét egyébként úgy kezdte, hogy „szeretnék egy jó hírrel szolgálni, amelyet én is egy órával ezelőtt tudtam meg”. Elmondta még, hogy a horvát tábornok elfogásához vezető közvetlen nyomozati munka szeptemberben vette kezdetét. A hírt Hágában is közzétette Florence Hartmann szóvivő. Kijelentette, hogy Del Ponte asszony telefonon beszélt Ivo Sanader horvát miniszterelnökkel, és neki is köszönetet mondott a sikeres együttműködésért. Ante Gotovinát az 1995-ben Krajinában, a Vihar hadművelet során elkövetett bűncselekményekkel vádolják. A hétpontos vádirat a szerb civilek üldözéséről, gyilkosságokról, deportálásokról és az ottani szerbek vagyonának a megsemmisítéséről szól.
Szigorúan magyar szempontból nem is sikerülhetett volna jobban az időzítés – kommentálta tegnap Somogyi Ferenc külügyminiszter Brüsszelben Gotovina elfogatásának hírét. Ezzel arra utalt, hogy a magyar diplomácia mind az EU-ban, mind a NATO-ban a horvát csatlakozási erőfeszítések egyik legfőbb támogatójának számít, és a horvát integrációt éppen a tábornok menekülése késleltette.
*
A 2001-ben emelt vádirat – amelyet 2004-ben módosítottak – bűnszövetkezetet említ, ennek egyik tagja a már elhunyt Franjo Tudjman volt horvát elnök. Az volt a céljuk, állítja a vádirat, hogy elfoglalják Krajinát és elűzzék a szerb lakosságot.
Gotovina éppen holnap tölti be ötvenedik életévét. 1955. december 10-én született a Zadar melletti Pasman szigetén. 17 éves korábban otthagyta az iskolát és 19 évesen már az idegenlégióban katonáskodott, megváltoztatva identitását. 1974-ben Csádban, Zairéban, Elefántcsontparton, időnként Gabonban is harcolt. 1991-ben tért haza, mindjárt az 1. gárdabrigád parancsnoka lett, 1993-ban már ezredes és a spliti körzet parancsnoka volt. Gyors karriert futott be. Tudjman a horvát hadsereg főfelügyelőjévé nevezte ki. 2000-ben bocsátották el a hadseregből Stjepan Mesic elnök döntése értelmében. Még az évben nyugdíjazták.
Ante Gotovina kapcsán a horvát EU-csatlakozás támogatói rendre képtelenségnek nevezték, hogy egy ismeretlen helyen tartózkodó tábornok egymaga gátja lehet egy egyébként minden más tekintetben felkészült ország integrálásának.
A megfigyelők szerint az egykori parancsnok szimbolikus szerepet játszott, hiszen az EU Hága asszisztálásával el akarta kerülni, hogy miután Zágrábnak enged, a többi térségbeli ország is elkerülhetőnek vélje a háborús bűnösök kiszolgáltatását. A politikusok mindazonáltal egyetértettek abban, hogy valószínűleg maga Stjepan Mesic horvát elnök sem rendelkezett információkkal Gotovina hollétéről. Ezt a véleményt támasztja alá az a tény is, hogy a tábornokot végül Horvátországtól távol vették őrizetbe.
A horvát csatlakozás legfőbb ellenzői a britek, támogatói a közép-európai országok voltak. Bár Magyarország kiemelten érdekelt déli szomszédunk fejlődésében és uniós csatlakozásában, a döntő szerepet minden jel szerint mégis Ausztria játssza. Így volt ez október 3-án is, amikor az EU külügyminiszterei Luxembourgban kilátástalannak tűnő vitát folytattak arról, milyen keretek között kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal.
A döntést Bécs akadályozta meg, mivel az osztrák diplomácia azt akarta elérni, hogy a teljes tagság mellett másik alternatívát is kitűzzenek a tárgyalások céljául. Ausztria valójában jól sikerült diplomáciai manővert végrehajtva a horvát csatlakozási tárgyalások megkezdését szabta annak feltételéül, hogy a külügyminiszteri testület Ankarának is zöld jelzést adjon.
Érdekesség, hogy Carla del Ponte, az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék főügyésze még az említett nap reggelén is azt nyilatkozta, hogy Zágráb nem működik teljes mértékben együtt a testülettel, este viszont már, cáfolva kijelentését, épp ennek ellenkezőjét mondta.
origo.hu
Veszélyes pók jelent meg Magyarországon
