Sorsolással döntenek a gyerek sorsáról

Az Országgyűlés elfogadta az oktatást érintő törvényeket módosító csomagot, amelynek egyik legfontosabb eleme a beiskolázási szabályok megváltoztatása. 2007-től az általános iskolák már nem válogathatnak a gyerekek között. A helyi diákok után a hátrányos helyzetű tanulókat kell felvenniük, a fennmaradó helyekre pedig sorsolják majd a gyerekeket. A Fidesz szerint az ötlet megvalósíthatatlan, a pedagógusok háborognak.

Megváltoznak az általános iskolák beiskolázási szabályai a közoktatási törvény módosításának életbe lépésével tegnaptól. Az általános iskolák 2007 tavaszán már nem válogathatják ki leendő tanulóikat. Az új szabályok értelmében az iskoláknak elsőként továbbra is a körzetükben lakó gyermekeket kell fölvenniük, ám a körzeten kívülről jelentkezők közül a hátrányos helyzetű gyermekeket kell beiskolázniuk. Ha még mindig marad üres hely, azt sorsolással kell betölteni. Újraosztják a felvételi körzeteket is: a régiókat úgy kell kialakítani, hogy a hátrányos helyzetű tanulók aránya közel azonos legyen a többi körzethez viszonyítva, a különbség maximum 25 százalék lehet.
Magyar Bálint oktatási miniszter állítása szerint azt szeretné megakadályozni, hogy az egyes iskolák kiválogassák a jobb módú családok gyermekeit, néhány intézménybe pedig csak hátrányos helyzetű diákok járjanak. A tárcavezető szerint a nehezebb helyzetből érkező diákok nem fogják lehúzni a jobb körülmények közül érkezettek teljesítményét.
Az iskolaigazgatók és az ellenzék azonban másképp látja a helyzetet. A Népszabadságnak nyilatkozó pedagógusok szerint elképzelhetetlen, hogy megtiltsák a tanároknak a diákok beiratkozás előtti megismerését. Úgy látják: az eredményes pedagógiai munka záloga, hogy az osztályok viszonylag homogén közösségek legyenek, amelyekben a diákok közel azonos szinten teljesítenek. Hámori Veronika, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója a lapnak azt mondta: némely gyereknek több feladat, nagyobb kihívás kell, másoknak pedig kisebb csoport, lassabb tempó. Ha az eltérő igényű gyermekeket egy csoportba teszik, azzal csak az átlagos képességűek járnak jól. Megjegyezte: lassan szégyenkezniük kell amiatt, hogy elit iskolának számítanak.
Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint az iskolák közötti különbséget nem formális eszközökkel, hanem pénzzel és a pedagógusokra támaszkodó fejlesztéspolitikával lehetne megváltoztatni.
A jelenlegi program megvalósíthatatlan, hiszen nem lehet úgy kialakítani a körzeteket, hogy mindegyikben ugyannyi hátrányos helyzetű gyermek legyen. A kistelepüléseken a legnagyobb a szegregáció, a módosítás azonban ott sem segítene, hiszen a lakosság összetétele adott. Sió szerint szomorú, hogy Magyar Bálint nem bízik a pedagógusok ítélőképességében, és abszurdnak tartja, hogy az új szabály miatt például két testvér nem járhat egy iskolába.