Döntően jobboldali a magyar ifjúság

A mintegy kétmilliós lélekszámú hazai fiatal korosztály politikai orientációval rendelkező tagjai körében fölényes többségben vannak a jobboldali irányultságúak. Az egyik legutóbbi vizsgálat szerint a 18–29 év közöttiek 60 százaléka jobboldali értékekkel azonosul.

A Fidesz rendkívüli sikere a fiatalság körében az MSZP sikertelensége – állapítja meg Kiss Viktor és Reich Orsolya – az Eszmélet folyóirat legfrissebb számában megjelent – tanulmánya, amely a magyar fiatalok politikai orientációját elemzi. A szerzők a 2003 decemberétől 2004 novemberéig tartó Szonda Ipsos-felmérések adatait vizsgálták, összekapcsoltan. Számításaik szerint a 18 és 29 év közötti korosztály 40 százaléka a Fideszt választja, míg az MSZP és az SZDSZ egyaránt tíz százalékot „teljesít”. A fiatalok 60 százaléka jobboldali értékeket vall magáénak.
*
Kiss Viktor politológus szerint a fiataloknak az MSZP még mindig a régi rendszert testesíti meg, szemben a Fidesszel, amely számukra a jövő erős Magyarországát hordozza. Kiss úgy véli, az e korosztályhoz tartozók élmények, nem pedig a racionalitás alapján választanak pártot.
– A Szonda Ipsos-féle összekapcsolt felmérés visszaigazolja a jóval tekintélyesebb – 8000 fős – mintán elvégzett Ifjúság 2004 vizsgálatunk következtetéseit, mindenekelőtt azt, hogy a honi fiatalokra leginkább a jobboldali irányultság a jellemző – nyugtázta Rosta Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének adjunktusa, az Ifjúság 2004 vizsgálat egyik munkatársa. Előrebocsátotta: az ifjúság körében viszonylag alacsony a politikai érdeklődés és aktivitás. Saját, 2004-es kutatásuk szerint is akik aktívak, nagy részben jobboldaliak. A megkérdezett 15–29 éves fiatalok 40 százaléka a Fideszre, 14 százaléka az MSZP-re, 5 százaléka az SZDSZ-re szavazna. A valamilyen pártot választók között még markánsabb az arány: a Fideszre 59 százalék, a szocialistákra 21 százalék, az SZDSZ-re 7 százalék voksolna.
Arra a felvetésre, hogy miért ilyen a hazai helyzet, amikor Nyugaton a fiatalság inkább a baloldal bázisa, Rosta leszögezte: a korábbinak az elutasítása mindig jellemző a fiatalokra. Ahogyan a 60-as évek német diáklázadói szembefordultak a nácizmust megélt apák nemzedékével, úgy itthon a mostani fiatal nemzedék a kommunista diktatúrában szocializálódottak értékvilágát utasítja el. Az MSZP-nek van egy olyan vonása, mely sokak számára taszító: ez az önkényuralmi múlt. Nem véletlen, hogy bár újabban az MSZP is meg akarja szólítani a fiatal korosztályt – erre irányult az identitás- és az Amőba-kampány –, jelentős áttörést nem sikerült elérni.
A Fidesznek azonban – mutatott rá Rosta Gergely – hagyományosan fiatalos, szókimondó imidzse van. A 2002-es választási kampány, pontosabban az első forduló sokkja, vagyis az MSZP váratlan előretörése szerinte még inkább mobilizálta a fiatalok jelentékeny részét. Rockkoncerttel felérő közösségi élményt adott számukra a két forduló közötti Orbán Viktor-nagygyűlés és az ehhez hasonló későbbi rendezvények.
Vallásszociológus lévén Rosta az Ifjúság 2004 vizsgálat alapján arra is kitért, hogy az egyháziasságot, illetve az ateizmust tekintve a fiatalok többsége egyik irányban sem elkötelezett, de a köztes csoportban kétszer többen vannak, akik pozitívabban irányulnak a vallás felé. Emellett – politikai orientáció tekintetében – mindegyik csoportban a Fidesz vezet. Persze minél erősebb a csoport vallásossága, körükben annál nagyobb a Fidesz melletti szavazási hajlandóság. A tíz százalékot kitevő egyháziasan vallásosak között már 60 százalék a jelenlegi fő ellenzéki erő biztos támogatottsága – derül ki az Ifjúság 2004 nevű, még a Gyurcsány Ferenc vezette sportminisztérium megbízásából készült felmérésből.