Hiányzik a valódi teljesítményalapú elszámolás: nem a konkrét eredmények vagy elvégzett munkák után fizet az EU, hanem elegendő egy közbenső cél „kipipálása” – például egy törvényjavaslat benyújtása. A projektköltségeket nem követik nyomon: az EU nem gyűjt adatokat a valódi költségekről, így lehetetlen megállapítani, hogy a pénzt hatékonyan költötték-e el. Előre fizetnek, visszakövetelni alig lehet: több ország már azelőtt megkapja a támogatást, hogy a projektek valóban elindultak volna. Ha azok később meghiúsulnak, a pénz akkor is maradhat – kivéve, ha egyértelmű csalás bizonyítható.
A számlát az európai adófizetők állják
A helyreállítási alap nagy részét piaci hitelfelvételből finanszírozták. A visszafizetés 2058-ig húzódik, miközben az emelkedő kamatok jelentősen növelik a teljes költséget. A számvevőszék szerint 2026-ra akár megduplázódhatnak a finanszírozási kiadások. A terhet végső soron az európai adófizetők viselik.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!