Egészségügy: vita a koalícióban

Lényegesen más program mentén képzeli el az egészségügy átalakítását a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége. Az MSZP kisebb lépésekkel, míg az SZDSZ egyszeri, radikális változtatással, a több-biztosítós modell megteremtésével javítaná a színvonalat.

Rácz Jenő egészségügyi miniszter
– Noha párton kívüli miniszter, nyilván vannak információi az MSZP terveiről. Hogyan képzelik el az egészségügy átalakítását a szocialisták, ha a választások után kormányzati szerephez jutnak?
– Több lépéssel folytatni kell a megkezdett utat. A reform ugyanis nem egyszeri, robbanásszerű változás. Közben pedig fenn kell tartani az egységes, szolidaritási elvű állami társadalombiztosítót.
– Ez szöges ellentétben áll az SZDSZ elképzeléseivel, a jelenlegi kisebbik kormánypárt ugyanis egy nagy lépésben, a több-biztosítós modell bevezetésében látja a változások alapját. Lehet-e ez a kérdés egy esetleges koalíciós együttműködés szakítópróbája?
– A napokban részt vettem az SZDSZ frakcióülésén, és kiderült: az egészségügy jövőjét illetően közösek a céljaink. Igaz, az oda vezető utat kissé eltérően képzeljük el. Szerintünk ugyanis nem az a kérdés, hogy egy vagy több biztosító működik, hiszen a verseny lehetőségét nem közöttük, hanem a szolgáltatók között kell megteremteni. A jelenlegi egészségbiztosítót tehát úgy kell átalakítani, hogy választani tudjon a szolgáltatók közül, s csak attól vásároljon, amelyik megfelelő minőséget nyújt megfelelő áron.
– Mik lennének az önök által tervezett főbb lépések?
– Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a hét végén ismertette a választási programot. A valódi szolgáltatói verseny megteremtésén túl tervezzük például az Országos Mentőszolgálat további fejlesztését, a sugárterápiás eszközpark korszerűsítését és újabb haemodinamikai centrumok kialakítását. Nemzeti programot hirdetnénk továbbá a szív- és érrendszeri és a mentális betegségekkel, valamint a rehabilitációval kapcsolatban.
– A 2002-es országgyűlési választások előtt az egyik legfontosabb, egészségügyet érintő vállalás az ápolói hűségjutalom volt, amit végül nem tudtak megvalósítani. Tervezik-e, hogy az idén „visszahozzák” ezt az ígéretet?
– Komoly humánpolitikai intézkedéseket tervezünk, ám kicsit másként. Hamarosan elkészül az ágazati dolgozók számára egy életpályamodell, amely a bérfejlesztéssel is foglalkozik. Ebben az áll majd, hogy 2007 és 2013 között az európai uniós kollégák átlagbérének kétharmadát kereshetik majd.

Molnár Lajos, a Liberális Egészségügyi Tanács elnöke
– Hogyan képzelik az egészségügy átalakítását a szabad demokraták, ha a választások után kormányzati szerephez jutnak?
– Újra meg kell teremteni a kötelező egészségbiztosítás többszereplős, versengő rendszerét.
– Ez szöges ellentétben áll az MSZP elképzeléseivel, a jelenlegi nagyobbik kormánypárt ugyanis több kisebb lépéssel, az egységes állami társadalombiztosítás fenntartásával képzeli el a változásokat. Lehet-e ez a kérdés egy esetleges koalíciós együttműködés szakítópróbája?
– Minden politikai párt egyetért azzal, hogy a jelenlegi rendszer működésképtelen és finanszírozhatatlan. A betegségi, halálozási statisztikák szerint Európa végén kullogunk. Ezért a gyors változtatás nem politikai, koalíciós kényszer vagy feltétel, hanem társadalmi szükség. És a változás iránya csak európai lehet.
– Miért lenne jobb az a rendszer a jelenleginél, s megoldja-e az ágazat legsúlyosabb gondjait?
– A több-biztosítós rendszer csökkenti a résztvevők kiszolgáltatottságát, hiszen az elégedetlen beteg biztosítót válthat, az orvos és az intézmény több biztosítóval szerződhet, ahogy azt német, osztrák vagy holland társaik teszik. A valódi biztosítási rendszerben a biztosítók és a kórházak pénzügyi sikerének alapja nem a sok beteg – mint most nálunk –, hanem az elégedett biztosított. A szolidaritási elvű biztosítási rendszer fenntartása mellett meg kell teremteni az egyéni értékrend szerinti öngondoskodás legális, hálapénzt kiváltó lehetőségét, a választható tartalmú magánbiztosítások kötelező biztosításra épülő formáit. Ma egyre erősebb a betegeknek és az ágazati dolgozóknak a kiszolgáltatottsága, nő elégedetlenségük, csökken a rendszer iránti bizalom. Miközben egyre többet fizetünk az ellátásért.
– A 2002-es országgyűlési választások előtt az egyik legfontosabb, egészségügyet érintő vállalás az ápolói hűségjutalom volt, amit végül nem tudtak megvalósítani. Tervezik-e, hogy az idén „visszahozzák” ezt az ígéretet?
– Az eltelt tizenöt év számomra azt bizonyította, hogy az egészségügyben radikális reform nélkül nem lehet valódi bérreform sem az orvosoknak, sem a nővéreknek.