Hazai vállalkozások feltőkésítését szorgalmazza a Fidesz a gazdasági konzultáció tapasztalatai alapján elkészített, múlt hét végén meghirdetett programjában. A cégek megerősítését szolgáló új Széchenyi-terv – az uniós forrásokat is bevonva – elsősorban beruházási hiteleket nyújtana a hazai kis- és középvállalkozások számára. A hazai nagyvállalatok pedig hitelgarancia segítségével juthatnának forrásokhoz beruházási programjaik kivitelezéséhez. A körbetartozások és a vállalkozások eladósodásának megállítását a program a vissza nem térítendő juttatás és a hitelkamat-támogatás ötvözésével valósítaná meg. Ugyancsak cél, hogy 2007-től a magyar közbeszerzési eljárásoknál legalább hetven százalékos legyen a győztes hazai cégek aránya. Az új Széchenyi-terv négy év alatt összesen 1500 milliárd forintot fordítana a hazai kis- és középvállalkozások támogatására, ebből 1000 milliárd forint származna uniós támogatásokból, a fennmaradó részt pedig a hazai költségvetés biztosítaná.
A hazai kis- és középvállalkozók helyzete rossz, és folyamatosan romlik – áll a Vállalkozók Pártja országos értekezletének tegnapi állásfoglalásában. Közleményük szerint a vállalkozók elfogadhatatlannak tartják, hogy elenyésző a hazai kisvállalatok részesedése az állami támogatásokból és a közbeszerzésekből. A párt szerint egyszerűsíteni kell az adórendszert és csökkenteni a járulékokat, illetve az adminisztratív költségeket. A Vállalkozók Pártja üdvözli, hogy „végre a hazai politika is megértette: ami jó a kis- és középvállalkozóknak, az jó az országnak és jó az embereknek”. A párt leszögezte, hogy a Fidesz szövetségeseként kívánja segíteni a hazai kis- és középvállalkozók tevékenységét a következő négy évben.
– A hazai kis- és középvállalatoknak közel tizenhat évig tudomásul kellett venniük, hogy a magyar gazdaságnak szerkezetváltásra van szüksége, mely a külföldi tőke idecsalogatása érdekében főként az ő rovásukra történt meg – állapította meg érdeklődésünkre Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke. A szakember szerint a rendszerváltást követően 15-16 évvel a kisebb cégek már joggal várhatnák el az őket megillető segítséget. Uniós csatlakozásunk óta adókedvezményekkel már nem lehet senkit sem előnyökhöz juttatni, ezért figyelemre méltó és támogatandó az az elképzelés, mely a hazai kis- és közepes vállalkozásoknál tőkével küzdené le a versenyben elszenvedett hátrányokat. Az alelnök problémának nevezte ugyanakkor, hogy az ígéretek teljesítéséhez nagyon rosszak az induló feltételek: adóssággal terhelt az államkassza, teljes egészében felborult az államháztartási mérleg, mely az idei évre is másfél ezer milliárdos mínusszal tervez. A szándék tehát üdvözlendő, igen jó lépésnek tűnik, hiszen megfelelő segítséget ad, de ehhez meg kell teremteni azokat a feltételeket, melyek ma még nem kínálják magukat.
Gyurcsány a jövőről. Akkor lesz a magyar gazdaság erős, ha néhány kiemelt területre összpontosít – jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc a köztévé Nap-kelte című műsorában. Kiemelt területként a miniszterelnök a gyógyszeripart, a biotechnológiát, az információtechnológiát, valamint a gépipart és az idegenforgalmat említette. A gazdaságkutatók és a jegybank által szorgalmazott költségvetési kiigazítást a miniszterelnök elutasította, mondván, a büdzsé hiánya az előzetes tervek szerint alakul. Az euró magyarországi bevezetéséhez szükséges deficitcsökkentő lépésekről Gyurcsány ezúttal sem adott tájékoztatást, s azt sem kívánta részletezni, hogy milyen intézkedésekkel kívánja átalakítani az államháztartást.
origo.hu
Dráma Taktabájon, megtalálták az eltűnt fiú holttestét
