Elvetik a drágább gázt

A magyar fogyasztók nem akarnak magasabb gázszámlát fizetni a nagyobb ellátásbiztonságért, legalábbis ez derül ki egy tegnap publikált elemzésből. Európa más országaiban is sokallják a gázszámlát. A brüsszeli versenyhivatal szerint elképzelhető, hogy az importgázárak megállapítása ellenkezik a versenyszabályokkal.

Nem szívesen áldoznának a magyar fogyasztók a tervezett földgázberuházásokra – az energiainfo.hu internetes szaklap felmérésből legalábbis ez derült ki. A megkérdezettek 95,4 százaléka elutasította, hogy a gáz árának emelésével ellátásbiztonsági beruházások, például a sokat emlegetett stratégiai gáztároló elkészültét finanszírozzák. A válaszadók 66,7 százaléka szerint a magyar piacon nincs szükség a tervbe vett cseppfolyósföldgáz-szállítási infrastruktúrára sem. A szaklap szerkesztője érdeklődésünkre közölte: több mint ezren töltötték ki a kérdőívet, és bár a felmérés nem tekinthető reprezentatívnak, az elutasító válaszok elsöprő súlya mégis jelzésértékű, a világhálós portál regisztrált olvasóinak zöme ugyanis szakember. Más szóval az energetikával napi szinten foglalkozók érzik úgy, hogy a januári importproblémák ellenére nem olyan komoly a baj, és nem kell az orosz földgázszállítás tartós fennakadásával számolni.
Amíg a szakemberek egy része és a fogyasztók nem fogadják kitörő örömmel a tározó tervét, a beruházók fantáziáját alaposan megmozgatják a lehetőségek. Az országgyűlési határozatba foglalt stratégiai gáztároló megépítésére már több nagy társaság is ajánlkozott, de a csak tervezgetés szintjén létező cseppfolyósgáz-terminálra is akad jelentkező. A német E.ON legalábbis tegnap bejelentette, hogy érdekelné az Adriai-tenger partjára tervezett létesítmény, mert onnan Dél-Németország egyes részeit is el lehetne látni földgázzal.
Idetartozó hír, hogy az Európai Bizottság versenytanácsa tegnap bejelentette: vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy a közösség területén működő földgáz- és olajcégek felhasználták-e a kőolaj ármozgását a földgáz árának meghatározásához. Nagy kérdés, mihez kezd Brüsszel a Gazprommal, mely a magyar import szinte száz százalékát adja a kőolajhoz és a fűtőolajhoz indexált áron. Brüsszel előzetes felvetése szerint ez versenyellenes, hiszen így a földgáz ára – függetlenül a kitermelés, szállítás költségeitől, a kereslet-kínálat viszonyaitól – pusztán azon múlik, hogy a két másik termék mennyibe kerül. Az általunk megkérdezett szakemberek nem tarják valószínűnek, hogy a vizsgálattól egy csapásra megváltozhat a helyzet. Zékány András, az ING Bank elemzője szerint Brüsszel fellépésének inkább Nyugat-Európában lehet pozitív következménye, a kizárólag orosz gáztól függő területeken aligha várható, hogy egy csapásra olyan ármegállapítás alakul ki, amit pusztán keresleti-kínálati viszonyok szabályoznak. A gáz- és olajcégek sokszoros kapcsolatban állnak egymással, így az árképzés tekintetében némi joggal vetődik fel a monopolhelyzettel való visszaélés, illetve a kartellezés gyanúja.
A Magyar Energia Hivatal sem találja megnyugtatónak a földgázpiac állapotát. Szörényi Gábor főosztályvezető tegnap bejelentette, hogy néhány héten belül szakmai vitára bocsátják a gázpiaci modell kialakítására vonatkozó javaslatot, mivel 2007 júliusától minden fogyasztónak szabadon kell tudnia választani a villamosenergia- és a földgázbeszerzés terén. A modell a jelentős piaci erőfölénnyel rendelkező cégek szabályozásának lehetőségét javasolja, hogy a nagykereskedelmi ár felett felügyeletet gyakorolhasson a hatóság, és versenyélénkítő kötelezettségeket írhasson elő.