A jelenlegi rendelkezések szerint a tagországoknak jóvá kell hagyatniuk az Európai Bizottságnál a mezőgazdasági termelőknek tagállami szinten, tehát a közös agrárpolitika keretein kívül nyújtott támogatásokat. Ez időigényes folyamat, hiszen Brüsszel alaposan megvizsgálja: nem torzítja-e a közös agrárrendtartást indokolatlanul a tervezett állami szubvenció. Manapság azonban a tagállamok egyre többször kényszerülnek arra, hogy a rossz idő vagy a különféle állat- és növénybetegségek felbukkanása miatt rendkívüli segélyt adjanak a gazdáknak a túléléshez. Ilyen helyzetekben a termelőket különösen súlyosan érinti, ha a brüsszeli elbírálás miatt sokat kell várniuk a pénzükre. Az utóbbi esztendőkben a tagállamok már évente átlag közel hatvan esetben kérték a rendkívüli szubvenció lehetőségét.
A bruxinfo tájékoztatása szerint az Európai Bizottság most saját hatáskörében meghozandó rendelettel próbálja felgyorsítani az ilyen kifizetéseket, amelynek segítségével az ilyen típusú állami támogatások a brüsszeli elbírálás alól automatikusan mentesülnének. A tervezetről, amely az elképzelések szerint 2007 januárjától lépne életbe, a bizottság még konzultál a tagállamokkal. A könnyítéssel kapcsolatban Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági biztosa úgy nyilatkozott, hogy a rossz idő, illetve az állat- és növénybetegségek esetén nyújtott állami segélyek mentesítése az előzetes jóváhagyástól nagymértékben gyorsítaná a kifizetéseket a valóban nehéz helyzetbe került agrártermelők részére. A rendelettervezet előírja, hogy 2010-től kezdve csak azoknak a termelőknek járjon előzetes jóváhagyás nélkül a segély, akik rendelkeznek ilyen biztosítással. Az aszálykárokat pedig, szintén 2010-től, csak olyan tagállamokban lehetne automatikusan megtéríteni, amelyek maguk is alkalmazzák a vízügyi keretdirektívát, amely előírja, hogy a mezőgazdaságban felhasznált víz díját teljes egészében meg kell téríteniük a termelőknek.
A rendelettervezet – írja a bruxinfo – bevezetné a gazdák versenyeztetését is annak érdekében, hogy minél kevesebbet kelljen ilyen rendkívüli segélyekre költeni a tagállami büdzsékből. Így a beruházási szubvenciókat – 15 százalékos támogatási intenzitás felett – csak akkor lehetne vizsgálat nélkül jóváhagyni, ha előzetesen meghirdetnék azokat, és a jelentkező gazdák közül azokat részesítenék előnyben a kifizetésnél, akik kevesebb támogatást igényelnek. A támogatás automatikus engedélyezését megtagadnák az öntözőberendezések beállításának olyan szubvenciójától is, amely nem vezet legalább 25 százalékos vízfelhasználási megtakarításhoz. Egyúttal 400 ezer euróban maximálnák az egy agrártermelő által három év alatt felvehető beruházási támogatások nagyságát is.
origo.hu
Hiába titkolták, kiderült Gyurcsány Ferenc döntésének oka
