Fokozódó elrettentés a Csendes-óceánon?

Bár egyelőre nem lehet klasszikus hidegháborús hangulatról beszélni az Egyesült Államok és Kína viszonyában, az ázsiai nagyhatalom nukleáris arzenálja miatt az elrettentés változatlanul fontos elem Washington eszköztárában – ez szűrhető le abból a tanulmányból, amelyet az Imaging Notes folyóirat közöl aktuális számában. A műholdfelvételekre és azok elemzésére specializálódott kiadvány sorra veszi Kína nukleáris erőit, és először nyújt bepillantást azokba a föld alatt létesített erődítményekbe, ahol a pekingi vezetés a nukleáris robbanófejeket tárolja.
A tanulmány nem közismert tényekre világít rá: Kína jelenleg négyszáz atomfegyverrel rendelkezik, szemben az Egyesült Államok hatezres armadájával. Ennek ellenére Washington egyre több kínai létesítményt vesz fel nukleáris célpontlistájára, és növelte a Csendes-óceánon őrjáratozó tengerelattjáróinak a számát – az amerikai döntéshozók a kínai erők modernizációja miatt tartják szükségesnek ezeket a lépéseket. Az amerikai rakétavédelmi rendszer szolgálatba állításával egyetemben ez arra ösztönözheti a pekingi vezetést, hogy fontolóra vegye saját nukleáris erőinek és doktrínájának korszerűsítését – figyelmeztetnek az Imaging Notes cikkét író tudósok.
Az Ikonos és a Quickbird műholdak felvételei, és az információ szabadságáról rendelkező törvény (FOIA) révén megszerzett kormányzati dokumentumok alapján úgy vélik, Kínának 85 nukleáris fejrésszel felszerelt rakétája van, melyek közül alig húsz képes arra, hogy elérje az Egyesült Államokat. A hordozóeszközök többsége elavult repülőgép, míg a legveszélyesebb fegyverből, a rakétahordozó tengeralattjáróból egyetlenegy áll rendelkezésre, ám az még sohasem közelítette meg az amerikai vizeket.