Két újabb fertőzött hattyút találtak

Újabb két hazai bütykös hattyú tetemében mutatták ki tegnap a madárinfluenzát. A madarakat február 13-án küldték az állat-egészségügyi intézetbe. Az érintett EU-tagországoknak – így hazánknak is – meg kell erősíteniük a biológiai biztonsági intézkedéseket, és tájékoztatniuk kell a baromfitartókat a szükséges teendőkről – így döntöttek Brüsszelben a mezőgazdasági miniszterek.

Munkatársainktól
2006. 02. 21. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két újabb – Nagybaracska térségében elhullott – bütykös hattyú tetemében mutatták ki tegnap a madárinfluenza kórokozóját. – Azt, hogy a H5N1-es vírus okozta-e a vadmadarak pusztulását, az angliai uniós referencialaboratórium vizsgálata alapján lehet eldönteni – nyilatkozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Süth Miklós főállatorvos, miután tegnap a Belügyminisztériumban részt vettek a megyei védelmi bizottsági elnökök országos munkaértekezletén. Az új fertőzések miatt nem kell további állat-egészségügyi zárlatot foganatosítani, mivel a két állattetemet (február 13-án) ugyanabból a térségből küldték be, ahol a korábbi beteg hattyúkat találták – mondta a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a kór továbbra sem terjedt át háziszárnyasokra. A főállatorvos szerint a múlt héten Angliába elküldött mintákról sem derült ki egyelőre, hogy a H5-ös vírustörzsnek az N1-es típusa található-e meg bennük. Jelezte viszont, hogy az olvadás miatt a jég alól egyre több madártetem kerülhet még elő. Újabb lehetséges gócpont nincs az országban, a hét végén beküldött minták alapján az ország különféle részeiről származó madarakról van szó.
Nincs szükség arra, hogy madárinfluenza elleni vakcinával oltsanak be embereket Magyarországon – fogalmazott Rácz Jenő egészségügyi miniszter. Még a baromfitelepeken dolgozóknál sem indokolt az oltás. Hozzátette: az eddigieken túl semmilyen humán intézkedésre nincs szükség. Ilyenre akkor lehet számítani, ha nagyobb számban betegednek meg háziszárnyasok, vagy netán embert is megfertőzne a vírus. A szaktárca vezetője elmondta azt is, hogy hamarosan véget ér a madárinfluenza elleni hazai fejlesztésű vakcina engedélyeztetési eljárása, s várhatóan március elején az Országos Gyógyszerészeti Intézet kiadja a forgalombahozatali engedélyt. Jelenleg legalább húszezer adag oltóanyag áll rendelkezésre, de ha szükség lenne rá, akkor hetente ötszázezret is képes lenne előállítani a gyártó – tette hozzá a miniszter.
A madárinfluenza európai terjedésének megakadályozása volt a fő napirendi pont az unió mezőgazdasági minisztereinek tegnapi brüszszeli ülésén. Pánikra semmi ok, az együttműködés a tagországok és az unió intézményei között gyors és kielégítő – jelentette ki a tanácskozás után Markosz Kiprianu egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztos. A tagországok miniszterei megerősítették: annak ellenére, hogy a megbetegedett szárnyasokkal érintkezők életét közvetlenül is veszélyezteti a H5N1-es vírus, a járványt továbbra is állat-egészségügyi gondként kell kezelni. Kiprianu szerint az unióban megvásárolható szárnyasok fogyasztása biztonságos, hiszen azokat a legszigorúbb óvintézkedések mellett keltetik és tartják. A biztos rámutatott, hogy kontinensünkön a járvány csak a vadmadarak között terjed, háziszárnyasok eddig nem fertőződtek meg, és a hónapokkal ezelőtt bevezetett szigorú állat-egészségügyi rendszabályoknak köszönhetően remélhetőleg ez a jövőben sem fordul elő.
A miniszterek megállapították, hogy az unióban megfelelő menynyiségben áll rendelkezésre a szükséges oltóanyag, ami elegendő a kór további terjedésének megakadályozására. Felhívták a figyelmet arra, hogy a járvány nemcsak a vadmadarak vonulásával terjed, hanem az illegális behozatal útján is, ezért felszólították a vámhatóságokat, szigorítsák az ellenőrzést a határokon a szárnyasok illegális behozatalának megakadályozása céljából. A vadon élő madarak vadászata az unió teljes területén szigorúan tilos – határozott a testület.

Tovább terjed a járvány. Németország északi részén, Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományban tegnap újabb két körzetben rendeltek el katasztrófariadót, miután már a szárazföldön is találtak H5N1-es vírussal fertőzött madártetemeket – jelentette az MTI. Till Backhaus helyi mezőgazdasági miniszter a tartományhoz tartozó balti-tengeri sávot megfigyelési övezetté nyilvánította tíz kilométer szélességben. Németországban másfél héttel ezelőtt Rügen szigetén fedeztek fel először a kórban elpusztult hattyúkat. A szigeten már vasárnap riadót rendeltek el, s megkezdték a baromfiállomány egy részének leölését, bár a háziszárnyasoknál egyelőre nem tapasztaltak fertőzést.
Hétszázezer baromfi elpusztítását rendelték el a hatóságok India nyugati részén, ahol háziszárnyasok fertőződtek meg a H5N1-es vírussal. Az egészségügyi hatóságok a térségben házról házra járva ellenőrzik, hogy a vírus nem okozott-e emberi megbetegedést, s tegnap hat embert, köztük három kisgyermeket szállítottak kórházba madárinfluenzára utaló tünetekkel.
Harmincötezer háziszárnyast irtanak ki a kelet-romániai Constanta megye Tuzla és Navodari településén, miután a vizsgálatok megerősítették a madárinfluenza-vírus H5N1-es altípusának jelenlétét az ottani baromfiállományban. A távirati iroda szerint Románia nyolc településén van jelen az állatbetegség. A bolgár hatóságok tegnap arról számoltak be, hogy három, a fekete-tengeri partvidéken elhullott hattyú tetemében mutatták ki a H5N1-es vírust. A nigériai kormány megerősítette, hogy további három szövetségi államban és a főváros körzetében is bebizonyosodott a H5N1-es kórokozó jelenléte. Ezzel hétre növekedett a madárinfluenzával fertőzött területek száma az afrikai országban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.