Kétfrontos német kultúrharc

A Mohamed-karikatúrák kiváltotta viszály Németországban két fronton zajlik, mindeddig erőszakcselekmények nélkül. Erősödnek azok a követelések, amelyek a mozikban bemutatásra kerülő A farkasok völgye című török film betiltását szorgalmazzák. Ezzel párhuzamosan a kereszténydemokraták fel kívánják venni Izrael létének garantálását a CDU alapprogramjába.

A török nyelven futó, német feliratokkal ellátott alkotás ellen elsőnek Edmund Stoiber bajor tartományi miniszterelnök emelte fel a szavát: „Ez a felelőtlen film gyűlöletet és bizalmatlanságot szít a Nyugat ellen, és nem az integrációt szolgálja. Azonnal el kell tűnnie a német mozik műsorából.” A CSU-elnök felszólította a film terjesztőit, szüntessék be a rasszista mű további vetítését, mert az a radikális erők malmára hajtja a vizet. Stoiber számtalan támogatóra talált a konzervatívok táborában. Heribert Rech – Baden-Württemberg belügyminisztere szerint a film szítja az antiszemita és Amerika-ellenes hangulatot, megosztja a kultúrákat és radikalizálja a török fiatalokat. Hans-Joachim Otto, a liberális FDP médiaszakértője hasonló értelemben foglalt állást, osztva a CDU-politikus Wolfgang Börnsen meggyőződését, hogy azoknak a filmeknek, amelyek gyűlöletet szítanak, fiatalkorúakat bosszúállásra késztetnek, vallási közösségek ellen uszítanak és a kultúrák értékeit semmibe veszik, nincs helye a mozikban.
A február 9. óta futó film egy török ügynökről szól, aki Irakban harcol az embertelennek beállított amerikai hadsereg ellen, a zsidókat és a keresztényeket pedig úgy állítja be, mint a mozlimok ellenségeit.
Bülent Arslan, a CDU német–török fórumának vezetője sem áll ki a film mellett, mert rossz hatást gyakorol a Németországban élő török fiatalokra, azonban rámutat arra, hogy számtalan hollywoodi alkotás is látható a filmszínházakban, hasonló ellenségképeket sugallva. A film betiltására nincs jogi lehetőség.
A kabinet mindeddig nem szólt bele a szenvedélyesen folyó vitába. A kormányszóvivő mindössze utalt arra, hogy Angela Merkel fokozott súlyt helyez a különböző kultúrák közötti párbeszéd elmélyítésére. Nyilvánvaló azonban, hogy a kritizált alkotásból sugárzó állítólagos antiszemitizmus ellentétben áll a háború utáni német politikával. Ennek megfelelően újdonságnak számít ugyan, de nem feltétlenül meglepetésnek Angela Merkel javaslata: Izrael létének védelmét vegyék fel a kereszténydemokrata elvekre támaszkodó pártok alapprogramjába. A közel-keleti helyzet rendezésén fáradozó kancellár asszony a CDU kongresszusának küldöttei előtt mondott beszédében tért ki e témára, ismételten leszögezve: „A CDU alapértéknek tartja a zsidó állam létét, annak megvédését.”