Koszovóról döntenek

Másfél napos tárgyalási fordulóval megkezdődtek tegnap Bécsben a koszovói albán– szerb tárgyalások az ENSZ közvetítésével, amelyeknek a nemzetközi közösség reményei szerint el kell vezetniük az 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt álló Koszovó államjogi státusának a rendezéséhez. A bécsi Daun-Kinsky-palotában rendezett tárgyalásokról a sajtót csak ma délután tájékoztatják, amikor befejeződik az első forduló, melyen nem lesz szó Koszovó státusáról, mivel ebben a kérdésben teljességgel ellentétes egymással a felek álláspontja: Belgrád „az autonómiánál többet, de a függetlenségnél kevesebbet” szeretne csak biztosítani Koszovónak, míg az albánok teljes függetlenséget akarnak. A Martti Ahtisaari volt finn elnök vezette ENSZ-közvetítők által kidolgozott bécsi napirend szerint Pristina és Belgrád 8-8 fős küldöttségei Albert Rohan elnökletével felváltva kezdik meg álláspontjuk kifejtését első témaként a koszovói decentralizálás, azaz a helyi önkormányzati rendszer jövőbeli felépítésével kapcsolatban, majd az egészségügyi és az oktatási, valamint a szociális és a kulturális területekre vonatkozó koszovói jogosítványok meghatározásának a kérdésköre kerül napirendre.
Nem csak Bécsben tiltakoznak a szerbek Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízottnak a kijelentése miatt – mely szerint Koszovó független lesz, hiszen úgy dönt majd a tartomány lakossága –, Belgrádban is heves reagálásokat váltott ki. Független megfigyelők számára úgy tűnik, hogy Szerbia nem mérte fel sem pozícióit, sem azt, hogy a tárgyalások már régen nem arról szólnak, amiről ő szeretné, pedig ezt nem egy ízben egyértelműen tudomására hozták. Legutóbb, a tárgyalások előestéjén éppen Ahtisaari tette ezt. Belgrád a nemzetközi jogra és az ENSZ BT határozatára hivatkozik, miközben az ENSZ-szel dacol, amikor fittyet hány a világszervezet által létrehozott hágai törvényszékre. Az EU jóindulatára számít, ugyanakkor a fél belgrádi parlament „Seseljnek öltözve” gúnyolódik Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, aki igyekezett uniós útbaigazítással szolgálni Szerbiának. Maga Borisz Tadics szerb elnök is figyelmeztette Ahtisaarit, hogy nincs felhatalmazása dönteni Koszovó sorsáról, mert az a BT dolga. Mintha ő is figyelmen kívül hagyná, hogy az összekötő csoport – amelynek álláspontját már két diplomata is tolmácsolta Belgrádnak – csaknem teljesen megegyezik a BT állandó tagjaival. A szerb küldöttség egyik tagja kijelentette, hogy nem Ahtisaari az a személy, akinek a tárgyalásokat irányítani kellene. Belgrád leváltaná az „óvatlanul” nyilatkozó Ahtisaarit, hátha ez változtat a hatalmak állásfoglalásán.
Annyit Belgrádban megerősítettek, hogy bármi is lesz, nem vonulnak ki a tárgyalásokról.