Marad az alapkamat?

Hazánk egyensúlyi problémái és a megszaporodott leminősítések miatt továbbra sem tud kamatot csökkenteni a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa – vélekednek egybehangzóan a pénzintézeti elemzők, akik azt várják, hogy a testület a mai ülésén ismét változatlanul hagyja a jegybanki alapkamatot.

Nem változtat a hatszázalékos jegybanki alapkamaton a monetáris tanács mai ülése az elemzők többsége szerint. Hazánk múlt héten közzétett leminősítései miatt azonban vannak, akik nem tartják kizártnak azt sem, hogy a testület ma kénytelen lesz a kamatszintet 25 bázisponttal megemelni. A hazai és nemzetközi gazdaságkutatók abban ugyanakkor egyetértenek, hogy a befektetői piacok bizonytalansága és a hazai államháztartási folyamatok miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a választásokig valószínűleg nem tudja csökkenteni a szeptember óta változatlan alapkamatot. A várható kamatdöntéssel kapcsolatban Barcza György, az ING Bank elemzője lapunk érdeklődésére kifejtette: bár az inflációs adatok kedvezők, a közelgő választások miatt nem lehet az alapkamat mérséklésére számítani. Hasonlóan vélekedett Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője, aki hangsúlyozta: a múlt héten bekövetkezett leminősítések és a makrogazdasági kockázatok nem tesznek lehetővé kamatcsökkenést. A Reuters hírügynökség elemzői felmérése szerint ha a választások után felálló új kormány gyorsan belekezd a költségvetési kiigazításba, akkor elindulhat a kamat mérséklése, ám lassíthatja vagy meg is fordíthatja a folyamatot, ha a világ nagy jegybankjai folytatják a kamatemeléseiket, és apadni kezd a világpiacon évek óta tartó pénzbőség.
Járai Zsigmond szerint 2006 nehéz év lesz a monetáris politika számára: az infláció továbbra is igen kedvezően alakul ugyan, és az év egészét tekintve két százalék alatt marad a pénzromlás, az államháztartás helyzete azonban tarthatatlan, és azt sem lehet tudni, hogy az immár elodázhatatlan reformok mikor indulnak és milyen hatásokat váltanak ki. Az MNB elnöke az MTI-nek korábban adott, az elmúlt évet értékelő és az idei évet felvázoló interjújában aláhúzta: az egyik legfőbb gond az, hogy a 2006-os költségvetésben nyoma sincs a reformlépéseknek, noha a hazai közgazdász-társadalom többsége, jobbról és balról is, azt vallja, hogy nem halogatható tovább az államháztartás rendbetétele. Az MNB aggályosnak tartja az idei folyamatokat, ha semmi sem változik, akár a 8-9 százalékot is elérheti az államháztartás uniós metodika (ESA95) szerint számított deficitje a bruttó hazai termékhez képest, így pedig nemhogy közelebb, hanem távolabb kerül az ország az euró bevezetésétől. Járai a brit kereskedelmi kamara minapi rendezvényén hangsúlyozta: az euró mielőbbi bevezetése a magyar pénzügyi rendszer stabilitása miatt is fontos. Napjainkban ugyanis jelentősen emelkedik a lakosság által felvett hitelek állománya. Az új kölcsönök 80 százalékát devizában veszi fel a lakosság, az ügyfelek jó része azonban nincs kellően tisztában azzal, milyen árfolyamkockázatot hordoznak magukban a devizakölcsönök – tette hozzá.

Lengyel döntés. Ma dönt az alapkamat mértékéről a lengyel jegybank is. Várakozások szerint a lengyel alapkamat 25 bázisponttal 4 százalékra csökkenhet.