Csak levették hát a Ferit a sakktábláról. Úgy dobták el, mint egy használt papír zsebkendőt, és nagyon úgy tűnik, senki nem bánkódik utána, még közvetlen környezetében sem. A nekrológok az unásig ismert közhelyeket pufogtatják a tisztességéről, a tehetségéről, de nincs semmi együttérzés, semmi érzelem a kásás állagú búcsúztatókban. Senki nem keresi, pedig senki nem tudja azóta sem, hol van, mit csinál. Egyedül iszik bánatában, vagy inkább verset ír?
A legdurvább a volt feleségének reakciója, aki máris meghirdette, s azonmód az élére is pattant a baloldal megújításának. Aminek – ezek szerint – Feri volt a legnagyobb akadálya. Még el is váltak, hogy hitelesebb legyen Dobrev Klára alakítása, aki új szerepe szerint immár se felesége, se rokona, se ismerőse senkinek.
Ő Dobrev Klára, tessék ezt egyszer és mindenkorra megtanulni. Csak halkan jegyzem meg, én azért még egy névváltoztatással megtoldottam volna a megújulás előtti nagytakarítást, mert így, hogy Feri eltűnt a képről, még sötétebb árnyékokat vet a gyilkos kommunista rendszert a legmagasabb szinteken kiszolgáló rokonság múltja a főnixmadarat alakító öregecskedő volt feleségre, akinek nagyon kell vigyáznia, nehogy csak félig égjen el a most már csak rá zúduló reflektorfényben, mert a mitológia szerint az újjászületéshez tökéletes égés kell. Egy félig megújult főnix idétlen szárnycsapkodása pedig inkább szánalmas és röhejes, nem fogja kellőképpen lelkesíteni a baloldalt a végső harc küzdelmeire. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy Dobrev Klára korábban keljen fel, ha át akar verni bárkit is ebben az országban ezzel a megújulásdumával.
Kezdjük ott, hogy eddig is hazugság volt minden, amit feljegyezhettek a krónikák a Gyurcsány házaspár politikai karrierjének állomásairól. A ’90 előtti politikai tőke konvertálása gazdaságivá Apró Piroska, az anyós hiteleivel, majd a kellő pillanatban a visszaváltás a politikai főhatalom megragadása érdekében Medgyessy megpuccsolása idején tankönyvi mintapéldája annak, hogyan mentette át hatalmát a kommunista diktatúra elitje a rendszerváltozás idején.
A színen a Gyurcsány nevű ripacs csetlett-botlott, de már akkor is lehetett sejteni, hogy ki a súgó és ki írja a valóságtól egyre távolodó monológokat. Az, hogy kinek állt érdekében a legsúlyosabb jelenet kiszivárogtatása, amikor zárt, bensőségesnek vélt körben Gyurcsány gátlástalanul beismeri egész addigi politikájának lényegét, az idő- és térbeni korlátokat nem ismerő szenvedélyes hazudozást, máig sem tudjuk.
De Magyarország igen nagy szerencséje, hogy az Apró-villában súlyos tévedés áldozatává vált mindenki, amikor azt hitte, hogy el lehet adni a történteket a Gyurcsány vezette baloldal megújulásának, valamiféle szenvedélyes igazságbeszédnek beállítva a szemérmetlen hazudozás beismerését. Dobrev Klára ne felejtse el, vagyunk ebben az országban néhány millióan, akik nagyon jól emlékszünk rá, hogy ő végigasszisztálta férje ámokfutását, aminek legfájóbb maradandó következményeit sokan akkor sem tudják kitörölni emlékezetükből, ha akarnák. Teljesen fölösleges tehát úgy tennie a volt feleségnek, mintha ő ott sem lett volna.
Gyurcsány mint egykori kormányfő értelmezhetetlen az Apró-villa és az ott lebzselő posztkommunista maffia akolmelege nélkül, és ennek a félig családi, félig titkosszolgálati kapcsolatokból összegennyedt hálónak Dobrev Klára az egyik meghatározó tagja mind a mai napig.
A sors iróniája, hogy Ferit kötötte oda mindig is a leglazább kötelék, amit most, hogy szerencsétlen flótás fölöslegessé vált, el is vágtak könyörtelenül. Kinézhették a feladatra, alkalmasnak is tűnt, de mára tehertétellé vált, ezért lófejet kapott a paplanja alá. Szerencsére már annyira súlytalan, hogy komolyabb baja talán nem esik.
Marxról él egy legenda, miszerint nem tartotta magát marxistának. Ez alapján Gyurcsány ma már nem gyurcsányista. De Dobrev Klára annál inkább! Rá mindig is jellemzőbb volt a gyurcsányizmus, amit Szemlőhegyen találtak ki, Ferit ott gyúrták kezelhető gólemmé, és ott is dobták a szemétre.
Dobrev Klárával nem megújul a baloldal, hanem a gyalázat, a legsötétebb politikai múlt ölt új formációt annak érdekében, hogy a Tiszának legyen potenciális koalíciós partnere arra az esetre, ha a Jóisten elfordulna szegény Magyarországtól.
Figyeljük csak meg a megújuló exfeleség bejelentkezőbeszédét! Hemzseg a különleges ragozású, elsőre felfoghatatlan kijelentésektől. Azt mondja, hazugság, hogy nincs sem jobb, sem bal, csak magyar. De nem vallja be, hogy szerinte is inkább globalisták vannak ma már, és patrióták, hanem azt állítja: a baloldal igenis létezik. Nem fog előfordulni, hogy Magyarországon ne legyen erős, baloldali képviselete a magyar embereknek. „Azért vagyok itt, hogy a baloldal ott legyen 2026 után a parlamentben, és meghatározó legyen az Orbán utáni Magyarország alakításában. Baloldal nélkül nincs kormányváltás, nincs új országgyűlés. De jobboldal nélkül sincs, kellenek az orbáni világot leváltani akaró jobboldaliak is.”
Ha a végéről kezdjük felfejteni ezt a rejtjelezett szöveget, akkor el kell gondolkodnunk egy lehetetlenségbe hajló opción. Csak nem a Mi Hazánk felé akar közeledni a nagy megújulásban a baloldal csodanője? Mivel ezt szinte százszázalékos biztonsággal elvethetjük, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a szómágia azokra az eltévelyedettekre irányul, akik eddig a Tiszát virtigli baloldali pártnak gondolták, és átpártolva régi kedvenceiktől, gyakorlatilag fel is számolták az úgynevezett óbaloldalt. Velük kellene elhitetni, hogy amennyiben tisztességes baloldaliak, nem tartanak a Temuról rendelt zsebmessiással, aki a Fidesz környékéről leborítva nyilvánvalóan jobboldali, hanem visszatérnek a gyurcsánytalanított baloldalra, onnan is lehet gyűlölni Orbánt meg a kormányt.
A legnőiesebb, leghuncutabb kijelentés mégis az, hogy kellenek az orbáni világot leváltani akaró jobboldaliak is. Ez nem mást jelent a feltehetően KGB-s kiképzést kapott Dobrev szóhasználatában, mint egy úrinős köntösbe csomagolt, ám alapjaiban véve mégis prosti felajánlkozást, miszerint ha nem akadályozzuk egymást a bejutásban, hanem inkább segítjük, akkor hajlandó vagyok akár koalícióra is lépni veletek.
Meg kell hagyni, ha nem alapulna súlyos tévedéseken, szemérmetlen hazugságokon a szöveg, egészen meggyőző lenne. Csak az a baj, hogy Magyar Péter nem véletlenül tagadja a hagyományos jobb-bal felosztását a politikának, hiszen ő eddig egyszerre akarta elzavarni Gyurcsányt és Orbánt, amihez számított minden Orbán-fóbiásra jobbról-balról. Nagy kérdés, mihez kezd most, amikor Gyurcsányt már bottal sem érdemes piszkálni. A háttérben gomolygó sötét erő hazánkra szakosodott akaratközvetítői nyilván a lengyel modellben gondolkodnak, vagyis számukra az sem baj, ha nem túl nagy arányban győz a Fidesz, csak legyen a második és harmadik bejutott pártnak együttesen akkora többsége, hogy ők tudjanak kormányt alakítani. Erre utal az is, amikor Dobrev arról értekezik, hogy nem elég kicserélni a kormánypárti jobboldalt az ellenzékire, mert attól még milliók érzik majd magukat vesztesnek. Szerinte az emberek kiszolgáltatottsága nem változik meg a szerinte lopott vagyonok visszaszerzése után sem, ha a jobboldal változatlanul egyedül kormányoz.
Vagyis
egyetlen életképes felállás létezik a brüsszelita globalisták szemében jövőre: a Tisza–DK-koalíció. No, ettől mentsen meg bennünket a Jóisten! Mert nem elég, hogy több millióan érezzük majd magunkat vesztesnek, még azt is el kell majd viselnünk ismét, hogy a posztkommunista milliárdosok elszegényítsenek mindenkit magukon kívül, lopottnak titulálva, amit bárki tisztességes munkával megszerzett.
Természetesen mindezt az egyenlőség nevében, hogy legyen kit kenettejes szavakban ajnározni, miközben csődbe viszik újra az egész országot. Nem, nem, soha!
