Irán tegnap kis mennyiségben ugyan, de hozzákezdett az urándúsításhoz – jelentette bécsi diplomatákra hivatkozva az AP. A hírügynökség beszámolója szerint három centrifuga gázfeltöltése vette kezdetét nem sokkal azután, hogy Teherán közölte, még a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) március 6-i ülése előtt felújítja ipari urándúsító tevékenységét.
A távirati iroda emlékeztet: a NAÜ azért tart ülést, hogy értékelje a kormányzótanácsának február
4-i határozatában megfogalmazott követelésre adott teheráni választ. Az ENSZ nukleáris ügyekben illetékes szakosított szervezete azt követelte a szóban forgó határozatában, hogy Irán függessze fel urándúsító tevékenységét.
A Reuters hírül adta, hogy Irán elhalasztotta a kihelyezett oroszországi urándúsítás témájában tervezett csütörtöki tárgyalásokat. „A Moszkvával folytatandó egyeztetéseket nem töröltük, csak az új helyzetben más időpontot kell találnunk” – nyilatkozta tegnap az iráni kormányszóvivő, Golám-Hoszein Elham.
A moszkvai javaslat szerint az orosz fél olyan fokig dúsítaná az uránt, hogy az alkalmas lenne atomerőművi felhasználásra, de alkalmatlan atomfegyverbe. Az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatja ezt az elképzelést. Oroszország mindazonáltal továbbra is kész fogadni csütörtökön egy olyan iráni küldöttséget, amellyel az iráni uránt dúsító közös vállalat létrehozásáról tárgyalnának – közölte az MTI szerint Szergej Kiszljak külügyminiszter-helyettes.
Az utóbbi napokban számos alkalommal, több fórumon is elhangzott, hogy az Egyesült Államok minden áron elejét akarja venni annak, hogy Irán atombombához jusson, tegnap azonban egy stratégiai elemzőcsoport már egy esetleges katonai opció lehetséges áldozatait is számba vette. Az Oxford Research Group független kutatóintézet Londonban ismertetett tanulmánya szerint egy Irán elleni amerikai vagy izraeli támadás semmiképpen sem lehet megfontolandó alternatíva. A Paul Rogers professzor vezette szakértői csoport által készített jelentés azt állítja, hogy egy esetleges amerikai támadás egyidejű légicsapásokból állna, és legalább húsz nukleáris és katonai létesítmény, valamint légvédelmi állás ellen irányulna. A támadásban több ezer ember, katona, a nukleáris programban részt vevő polgári személy vesztené életét. A katonai akció arra késztetné Iránt, hogy felgyorsítsa nukleáris programját, növelje az iraki ellenállóknak és a libanoni radikálisoknak nyújtott támogatását, s fokozza az Amerika-ellenes érzelmeket világszerte.
Egy Irán elleni kisebb léptékű izraeli támadás ugyancsak negatív következményekkel járna. Alternatív megoldásokat kell találni a feszültségek oldására, miközben bármilyen nehéz is, de el kell kerülni a páratlanul veszélyes konfrontációt – vélik a jelentés készítői.
origo.hu
A Honvédelmi Minisztérium közzétette a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját
