Az állam feladata az, hogy megvédje az embereket, nem pedig az, hogy irányítsa őket – idézte Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Ronald Reagan volt amerikai elnököt a Polgári kormányzás 2006 rendezvénysorozat záróeseményén tegnap. Szolidáris állam úgy nem épülhet, hogy valaki azt mondja, van egy ember, van egy program – utalt az MSZP legújabb szlogenjére. Nem egy „egy ügyű” ember, hanem a magyar szolidaritás programjára van szükségünk, amelyet konzultációk során kell felépíteni, és amely tízmillió magyar állampolgár és ötmillió határon túli magyar ember céljait hangolja össze. A szolidaritás az állam és a politika síkjára vetítve azt jelenti, hogy olyan kormányt választunk magunknak, amely a magyar emberek szemével nézi a világot, magyar fejjel gondolkodik, magyar szívvel érez, és a magyar érdekek megvédését tartja feladatának – mondta Orbán.
A Fidesz elnöke azzal indokolta a kormányváltás szükségességét, hogy ha le akarjuk zárni a vadkapitalizmust, akkor ebben a munkában nem a „vadkapitalizmus hőseire” és főszereplőire van szükség.
*
Ez olyan volna, mint amikor két farkas és egy bárány szavaz arról, hogy mi legyen a vacsora – jegyezte meg. A magyar szolidaritás programja nem arról szól, hogy mindenki egyért, hanem hogy mindenki mindenkiért, a magyar miniszterelnök is csak egy a sok közül – hangsúlyozta.
Orbán Viktor kitért arra, hogy kezelni kell azoknak a társadalmi, gazdasági hatalmi gócoknak a problémáját, amelyek igyekeznek a politikusokat befolyásolni, sőt időnként kikerülni őket. Megjegyezte, hogy ez nem csak magyar sajátosság, ám ezzel már nekünk is foglalkozni kell. Az első eszközként a nyilvánosságot említette, másodikként pedig azt, hogy a demokratikus felhatalmazás elkerülhetetlen legyen azok számára, akik a közhatalmat gyakorolják. Ez pedig szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat és egy új, a politikusok befolyásolásáról, a lobbitevékenységről szóló törvényt jelent. Kiemelte: ennek értelmében nemcsak a befolyásolónak, hanem a politikusnak is fel kellene azt vállalnia, hogy kinek az érdekében cselekszik. Idesorolta egy következményekkel járó etikai kódex kidolgozását a közigazgatás tisztségviselői számára is.
Azzal kapcsolatban, hogy a szolidaritás baloldali érték lenne, megjegyezte: ahol marxizmus volt, ott nem lehetett szolidaritás, hiszen ez a gondolkodásmód éppen ellentéte az osztályharcra épülő beállítódottságnak. A közjó kapcsán Orbán Viktor elmondta: manapság létezik egy olyan vélemény, amely szerint az a különböző érdekcsoportok közötti versenyben alakul ki. Ő ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a közjó a részérdekektől független legalapvetőbb közös érdek, és ilyen értelemben lehet róla beszélni akár a gazdaságban, kultúrában vagy külpolitikában is.
A rendszerváltozásról a Fidesz elnöke kifejtette: azok, akik részt vettek 1989-1990 politikai küzdelmeiben, az új társadalmi berendezkedés eredőjét ebben találják meg. Ám elkövetik azt a hibát, hogy úgy érzik, az egész ország számára ugyanezt jelentette 1990. Véleménye szerint viszont ekkor a többség életében több dolog maradt állandó, mint amennyi megváltozott. Az emberek többségének a rendszerváltás a 80-as években, az 1982-ben bekövetkezett államcsőd hatására elindult hanyatlás egyik állomása volt. Emiatt tette lehetővé a pártvezetés az önkizsákmányolást, a gmk-korszakot, amelynek következtében szeretetközösségek estek szét. Ez 1990-ben nem állt meg, hanem folytatódott, ám a rendszerváltozás pozitív színben tüntette fel és ideológiát adott hozzá.
A Polgári kormányzás 2006 tanácskozásait, valamint a tavalyi konzultációsorozatot Orbán Viktor úgy értékelte: – Kellő visszafogottsággal, szerényen, de jókedvűen kijelenthetjük, készen állunk a kormányzásra.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadásában elmondta, a nyugat-európai ’68-as nemzedéket csalódásként érte az, ami a kelet-európai országokban 1989–90-ben végbement. „Igazán nagyot csalódtak a népben, mert az rendszert akart váltani – mondta –, nem pedig az emberarcú szocializmust építeni.” A mai balliberális elit Armani öltönyben és Versace szemüvegben énekli az Internacionálét, bűnözőt állít be a rasszizmus áldozataként, mindenre tévedhetetlen ítélettel rendelkezik, a többséget lenézi, azok számára, akik nem tartoznak közéjük, nincs irgalom – hangsúlyozta. Nekünk viszont meg kell erősíteni a nemzeti identitásunkat, hogy megnyerhessük a XXI. századot – tette hozzá Schmidt Mária.
Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem politikatudományi tanszékének vezetője úgy vélte, jelen politikai problémáink jó része azon alapul, hogy az SZDSZ felmondta az ellenzéki egységet, és szövetséget kötött az MSZMP utódpártjával. A munkásosztály és a parasztság mára eltűnt, maradt az értelmiség, amelynek nagy része legitimálja az MSZP-t. A politika autonómiája nem alakult ki, viszont a politika értelmiségi kontrollja nem demokratikus ellenőrzés – hangsúlyozta.
Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója kifejtette: a keresztények tudják, nem az a szolidaritás, amikor valamit adnak valamihez, hanem ha önmagukat adják a közösségnek.
origo.hu
Orbán Viktor lerántotta a leplet a baloldal legújabb tervéről – videó
