Azért is rossz, hogy Petrétei József igazságügy-miniszter éppen tavaly novemberben látta elérkezettnek az időt a legfőbb ügyészt és az ügyészeket pozitívan érintő intézkedések megtételére, mert ez olyan látszatot kelt, mintha a módosítás összefüggésben lenne az ügyészség előtt elfekvő, például a kormányfő ügyeit érintő akták megítélését befolyásoló ügyészi szándék alakításával – értékelte a törvényváltozást az Élet és Irodalom. A legfőbb ügyészt egy életre bebetonozták, mégpedig példás gyorsasággal – írta a hetilap.
A törvénymódosítás indoklása azért sántít, mert a Legfelsőbb Bíróság elnökét az Országgyűlés választja meg, a bírák jogállásáról szóló törvény pedig úgy rendelkezik, hogy kinevezésük határozatlan időre szól, és tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárással lehet elmozdítani – hívták fel figyelmünket név nélkül nyilatkozó bírák. Ezzel szemben a legfőbb ügyész megbízatása meghatározott időre szól, de a módosítás szerint ennek letelte után – ha ehhez hozzájárul – más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. A módosított jogszabály úgy rendelkezik: a volt legfőbb ügyészt a Legfőbb Ügyészségen (LÜ) vagy kérésére alacsonyabb szintű ügyészségen más – lehetőleg vezető – ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Utóbbi esetben címzetes legfőbb ügyészségi főtanácsos cím és a beosztási pótlékon kívül – választása szerint – a legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyész vezetői pótlékával azonos összegű címpótlék vagy az új munkakörére megállapított vezetői pótlék illeti meg. A volt legfőbb ügyész fizetési fokozatba sorolását az áthelyezés nem érinti – áll az indoklásban.
Ismeretes: a Gyurcsány Ferenc cégei ellen kezdeményezett büntetőeljárások esetében a nyomozó hatóság egyszer sem tartotta magát a törvényben meghatározott határidőkhöz. A miniszterelnök cégeinek tevékenységével összefüggő feljelentéseket és az ügyekben érkezett panaszokat az LÜ bűncselekmény hiányára vagy elévülésre hivatkozva sorra elutasította.

Orbán Viktor lerántotta a leplet a baloldal legújabb tervéről – videó