A velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit a mór építészet díszítőelemeivel elegyítő mai Uránia mozi az 1890-es évek közepén épült fel Schmal Henrik tervei szerint. A később többször átalakított házat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma újíttatta fel 2002-ben. A nagyterem alatt két hatvan személy befogadására alkalmas kistermet is kialakítottak. Az építész- és restaurátorcsapatot Mányi István építész vezette. Az előterjesztés szerint a tündérmeséket idéző, belül csupa arany csodapalota páratlan a magyar építészettörténetben, illetve kivételes jelentőségű az európai film- és tudománytörténetben.
Caprice, majd Alhambra néven az épület eredetileg mulató volt, de 1899-től a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére létrejött Uránia Tudományos Társaságnak adott otthont. Rendszeresen tartottak itt előadásokat, felolvasásokat, a cél a tudomány népszerűsítése volt. Ekkor szerelték fel az épületet „álló- és mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel”. Az Uránia tetőteraszán forgatta 1910-ben Zitkovszky Béla A tánc című első magyar mozgófilmet, aztán 1916-tól lett filmszínház – az egyik első Európában. A harmincas évek elejétől az UFA nevű német filmgyár tulajdonába került, a második világháború után a Szovexport mozija lett, de később sikerült visszaszerezni.
Az 1963-ban Párizsban létrehozott Europa Nostra a legjelentősebb páneurópai, nem kormányközi örökségvédelmi szövetség. Harmincöt országban több mint kétszáz civil szervezet a tagja. Az Europa Nostra-díjat, amelyet 2002 óta az Európai Unió is a magáénak ismer el, 1978-ban alapították. Célja az, hogy „nyilvános elismerésben részesítse a kulturális örökség megőrzése és gazdagítása (építészet és az ahhoz kapcsolódó ingóságok, régészet, kultúrtáj) terén kifejtett példamutató kezdeményezéseket és az arra méltó magánszemélyek és/vagy szervezetek tevékenységét”. Magyarország szinte minden évben szerepel a kitüntetettek között. Az idei díjazottakat (öt fődíjast, kilenc érmest és tizenhét diplomást, köztük az Uránia Nemzeti Filmszínházat) 214 nevezés közül választotta ki több kategóriában a nemzetközi zsűri.
Fődíjasok
Építészeti örökség megőrzése: a XVI. századi Omeriye törökfürdő, Nicosia (Ciprus)
Kultúrtáj megőrzése: Vía de la Plata – a hajdani római út mentén 32 jellegzetes épületet újítanak fel –, Extramadura (Spanyolország)
Műalkotás megőrzése: Edward Chambré Hardman fotógyűjtemény – a világhírű ír portréfotós műveinek gyűjteménye a művész volt lakóházában és műtermében –, Liverpool (Egyesült Királyság)
Kiemelkedő tanulmány: Anna Sulimowska-Ociepka és a Sziléziai Műszaki Egyetem kutatómunkája – PhD-program – a felső-sziléziai szénbányákról a revitalizációs stratégia kidolgozása érdekében (Lengyelország)
Az örökségvédelemnek tett kiemelkedő szolgálatért: az 1965-ben létrehozott Maisons paysannes de France nevű nem kormányzati, nonprofit szervezet, amely tízezer embert fog össze az épített falusi örökség védelmére (Franciaország)
origo.hu
Nem sokkal a szülés előtt autóbalesetet szenvedett egy kismama – videó
