Pénzt vett fel Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje olyan munkáért, amelyet nem végzett el – véli Nyakó István, az MSZP szóvivője. Nyakó azt is kifejti: ezzel szemben Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nemhogy megdolgozott a miniszterelnöki fizetéséért, de azt nem vette fel, hanem „az utolsó fillérig” jótékonysági célokra költötte. A szocialista szóvivő szerint ezért hiteltelen Orbán azon ígérete, hogy a kormányfő és a miniszterek fizetésük egy részével feleljenek munkájukért. Mivel a képviselők és a miniszterelnök bérét is az adófizetők adják össze, a választók végső soron arról is szavaznak áprilisban, hogy főnökként melyiküket alkalmaznák szívesebben – véli Nyakó.
Az MSZP szóvivőjének közleménye nem szól arról, hogy Gyurcsány Ferenc a rendszerváltozás óta az egyetlen miniszterelnök, aki még saját kormányának egyetlen törvényjavaslatát sem szavazta meg (nemhogy a 13. havi nyugdíjat), nem lévén ugyanis képviselő. Mint ahogy arról sem beszél Nyakó, hogy mi lett a sorsa annak a majdnem negyedmilliárd (244,6 millió) forintos osztalékjövedelemnek, amelyhez Gyurcsány az utóbbi három évben hozzájutott. A kormányfő vagyonbevallásaiból kiderül: 2003 és 2005 között az összesen kapott 287 millió forintból ennyi, azaz hozzávetőlegesen 244,6 millió forint származott a cégeitől. Gyurcsány ehhez a majdnem negyedmilliárd forinthoz ráadásul munka nélkül jutott. Ugyanis amikor miniszter lett, látványosan lemondott tulajdonosi jogainak gyakorlásáról, igaz, mint később kiderült, ezt is szabálytalanul tette. Így – legalábbis elmondása szerint – semmilyen tevékenységet nem végzett cégeinél, hiszen még az aláírási jogot is más gyakorolta helyette.
Többen – köztük lapunk is – megpróbáltak már utánakérdezni annak, hogy mi lett a sorsa ennek az osztalékjövedelemnek, hiszen Gyurcsány vagyonbevallásaiban nincs nyoma. Batiz András kérdésünkre most is úgy válaszolt, hogy a kormányfő befizette az adókat és a járulékokat, egyébként pedig vagyonbevallása – miként feleségéé, Dobrev Kláráé is – hetek óta nyilvános, abba bárki beletekinthet. Az adók levonása után (osztalékjövedelemnél ez 20 százalék) is marad körülbelül 200 millió forint. Az egyetlen komolyan vehető választ arra, hogy mire ment el ez a pénz, még Szigetvári Viktor, Gyurcsány akkori sajtófőnöke a sportminisztériumban adta 2004-ben, miszerint Gyurcsány Ferenc jövedelmét „nagypolgári életvitele” biztosítására fordította.
Nem tudni annak a 101 és 303 millió forintnak a sorsáról sem, amelyet a Gyurcsány Ferenc 100 százalékos tulajdonában lévő Altus Rt. emelt ki osztalékként a mosonmagyaróvári timföldgyárat birtokló Motim Rt.-ből 2003-ban, illetve 2004-ben. Emlékeztetőül: vagyonbevallása szerint Gyurcsánynak nemcsak osztalék-, hanem összes jövedelme is kevesebb volt ennél mindkét évben; 2003-ban 81 millió, 2004-ben pedig 100 millió forint. Nyakó felvetésére (ki milyen „főnök”) pedig választ adhat az a történet, amelyet lapunkban már közzétettünk. A Motim elbocsátott dolgozóitól 2002-ben arra hivatkozva vonták meg a kollektív szerződés módosításával a végkielégítésük egy részét, hogy a teljes összeg kifizetése veszélyeztetné a cégnél maradók bérfejlesztését. Ezt követően történt a 101, majd 303 milliós osztalékfizetés, amely ezek szerint nem veszélyeztette a bérfizetést.
A Motim dolgozóinak létszáma az 1991-es privatizációkor egyébként még 2082 fő volt. Ez a létszám 2001-ben 889 főre, 2004-ben pedig 786 főre apadt. Ráadásul az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség eddig háromszor (legutóbb február 2-án) szabott ki bírságot a Motim Kádkő és a Motim Műkorund Kft.-nél (ezek természetesen szintén a „baloldali” Gyurcsány Ferenc érdekeltségei) amiatt, hogy a munkásokat törvénytelenül, heti harminchat óra helyett heti negyven órában foglalkoztatják.
origo.hu
Magyar Péternek Lázár János adta meg a kegyelemdöfést
