Hét pedagógus iskolát alapított

Alapítványiiskola-ellenes hangulatot gerjeszt Mester Árpád, az észak-borsodi Szendrő polgármestere, ám Móricz István, a Szögligetre bejegyzett új intézmény alapító pedagógusa kijelentette: céljaik szerint segíteni szeretnék a környéken élő tehetséges, de szegény gyerekeket. A város lakossága egyelőre tanácstalan, de az általános iskolás diákok szülei azt mondják, a hallottak alapján valószínűleg nagyobb tudásra tehetnek majd szert a gyerekek Szögligeten szeptembertől, mint most Szendrőben.

Személyes irányítása alá vonta a vezetést a szocialista támogatással megerősödött Szendrő első embere, s akinek ez nem tetszik, megnézheti magát – állítja Móricz István pedagógus, a helyi kezdeményezésre Szögligeten létrejött Ménesvölgyi Tudásvető Alapítvány szervezője. Szavai szerint az oktatásügy nem tartozik Mester Árpád polgármester szakmai kompetenciájába, mégis az ő akarata érvényesül az általános iskola személyi ügyeit illetően. A napokban például szülői értekezletet hívott össze a helyi iskola új igazgatójának távollétében, s azt szerette volna elérni, hogy a szülők határolódjanak el a decemberben létrehozott alapítványi iskolától, mert a tavaly leváltott iskolaigazgató, Papp Ilona és társai egyéni akciója kellemetlen anyagi helyzetbe hozhatja az oktatási intézményt Szögliget javára. Móricz István viszont diktatórikus módszerek bevezetésével vádolja a polgármestert. Úgy véli, nagy a kilátástalanság a kezelhetetlen munkanélküliség miatt, nem fejlődik a város, miközben az oktatásügy a személyes érdekek áldozatává vált. Azok a szülők, akik megtehetik, már régóta más általános iskolába járatják gyerekeiket, mert úgy érzik, Szendrőben nincs jövője az oktatási intézménynek. Ezt a kilátástalanságot szeretné megszüntetni a hét helyi pedagógus: ugyanis azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a következő tanévtől kezdve alapítványi iskolát működtetnek majd a szögligeti önkormányzat támogatásával. Kiemelt feladatuknak tekintik a tehetséggondozást, nemre, fajra, felekezeti hovatartozásra, anyagi helyzetre való tekintet nélkül. Szerinte a szendrői képviselők saját maguk teremtették ezt a helyzetet, hiszen tavaly augusztusban a közakarat ellen szavaztak. Papp Ilona iskolaigazgató mandátuma lejárt, s az újabb öt évre szóló pályázatát elutasították. A kollégák, a szülői munkaközösség, az oktatási bizottság ugyan egy emberként támogatta az újbóli kinevezését, mégis Kalász László pályázatát fogadta el a testület, Mester Árpád akaratának megfelelően. Nem mintha Kalász László nem volna alkalmas a feladat ellátására – jegyezte meg –, de korántsem élvezi annyira a szendrőiek bizalmát, mint elődje. Móricz István törvénytelen eljárásnak nevezte Mester Árpád szinte minden intézkedését, különösképpen azt nehezményezi, hogy a napokban önkényesen szülői értekezletet hívott össze az iskolában az új igazgató hozzájárulása és jelenléte nélkül. Itt adta elő alapítványiiskola-ellenes gondolatait, s néhány szülőnek írásban juttatta el azt a levelet, amit a polgármesterhez közel álló szülőknek kellett elmondaniuk az önkormányzati intézmény védelmében. Többen felszólaltak az alapítványi iskola érdekében is, ám a polgármester jogsértő egyéni akciója, valamint a szülői reakciók után két önkormányzati alkalmazottnak mondtak föl egy héten belül. Érdekes módon mindketten az alapítványi iskolát támogatják, ráadásul ez irányú véleményüket sem titkolták az öszszejövetelen. Móricz szerint Mester Árpád nem az iskolát, hanem a diákok után járó fejkvótát félti. A polgármester ezzel szemben úgy véli, cigányellenesség állhat az ügy hátterében, s kételyének adott hangot, amikor azt mondta: nem hiszi, hogy a tehetséggondozás lesz a szögligeti iskola feladata. A szendrői intézményben a kisebbségi diákok aránya immár meghaladja a hatvan százalékot, s a roma származású szülők többsége szintén úgy érzi, semmilyen diszkriminatív eszközzel nem próbálnak különbséget tenni a pedagógusok a cigány és a magyar gyerekek között.
Báriné Krajnyák Szilvia tanárnő, a decemberben bejegyzett Ménesvölgyi Tudásvető Alapítvány elnöke kijelentette: nem Szendrő ellen, hanem a térségben élő gyerekekért indítják be a tehetséggondozó intézményt Szögligeten. Az oktatás szeptembertől kezdődik, az utaztatást pedig a Volán járataival oldják meg, s többségében szendrői diákokkal népesítik majd be a szomszédos falu két évvel ezelőtt bezárt iskolájának épületét. Mint mondta, a helyi lakosság roppant nehéz körülmények között él, szinte elviselhetetlen a szegénység, mindazonáltal a többség sorsa iránt nagy a közöny Szendrőben. Az alapítványhoz csatlakozott pedagógusok vállalták a szegény, ám tehetséges gyerekek tudásának kibontakoztatását, és ehhez megfelelő körülményeket szeretnének teremteni. Török Gábor, a Szendrőtől 12 kilométerre fekvő község polgármestere, illetve a szögligeti önkormányzat képviselő-testülete örömmel fogadta a kezdeményezést, s ingyen bocsátották az alapítvány rendelkezésére az épületet ötéves időtartamra.
– Mi szándékosan nem reklámoztuk a szögligeti alapítványi iskolát – hangoztatta Báriné Krajnyák Szilvia –, mindössze az ottani polgármester, a képviselő-testület és lakosság kérésének megfelelően egy tájékoztató összejövetelen számoltunk be a lehetőségekről. Nyilván tetszést váltottunk ki a hallgatóságból, s ezek után szárnyra kelt a hír: nyolcosztályos minőségi iskolát hoz létre hét szendrői pedagógus, óraadó tanárok közreműködésével. A konkrét lépések megtételét a június 15-e utáni időszakra tervezzük, hiszen szorgalmi időben nem célszerű megváltoztatni az osztályok rendjét. Szeptember 1-jétől indítjuk a tanévet Szögligeten, s mint kiderült, érdeklődőkből nincs hiány. Úgy látom, nagy a mozgolódás a környező településeken, különösen Szendrőben. Megértem Mester Árpád félelmét, ennek ellenére mégis azt mondom, nincs joga minősíthetetlen hangnemben beszélni az alapítvány leendő pedagógusairól nagy tömeg előtt. Azt hiszem, az események magukért beszélnek, s hatalmas ellenkampányával éppen Mester Árpádnak köszönheti a kitűnő reklámot a szögligeti alapítványi iskola, ami még meg sem kezdte működését.
A képviselők közül ketten elismerték, a félelem nagy úr, s veszélyes dolog Mester Árpáddal szemben szavazni. Titokban elmondták: Spisák Anikó kétgyermekes szülő volt az egyik, aki véleményezte a szendrői iskola működését, de a napokban elvesztette az állását…
A város első embere természetesen nem érti, miért tesznek megjegyzéseket rá, hiszen 1990 óta polgármester, s szerinte fejlődik a település, az iskolának pedig a lehető legjobbat akarja. Megkérdezte, kinek az állítása szerint jönne létre az alapítványi iskola Szögligeten, mert ő nem sokat tud róla. Néhány mondatos beszélgetést követően mégis azt mondta: a „hetek” és Móricz István a jobb képességű gyerekeket akarják elvinni Szendrőből, következésképpen hátrányos helyzetbe próbálják hozni az iskolát szakmailag és anyagilag is. Ha elvisznek negyven gyereket, akkor negyvenmillió forintos veszteség éri a várost, és ezt polgármesterként nem engedheti meg. Rámutatott, a szülői munkaközösségnek, a pedagógusoknak, illetve az oktatási bizottságnak véleményezési jogköre van az igazgatóválasztást illetően, a döntés joga azonban a képviselő-testületé. Ez a sajnálatos helyzet állt elő tavaly augusztusban, amikor Kalász László lett az intézmény vezetője. Állítja, Móricz István és társasága nem elfogulatlanul indították el az alapítvány bejegyeztetését, szándékosan vétenek a szendrői oktatási intézmény ellen. A továbbiakban hangsúlyozta, a munkanélkülivé vált önkormányzati alkalmazottak nem személyes, hanem szakmai indokok alapján veszítették el állásukat, egyszerűen nem feleltek meg a követelményeknek. Véletlen egybeesésnek nevezte a szülői értekezlet s az elbocsátások időpontját, majd közölte, nevetséges az állítás, miszerint valaha is elzavart volna bárkit a munkahelyéről.