Hétköznapi művészet

A Waldorf-iskolákról azt kell tudni, hogy az alternatív iskolák közül hálózatukban tanul a legtöbb gyerek Magyarországon és világszerte. Az első Waldorf-tanintézetet 1919-ben Stuttgartban alapították, itthon 1989-ben nyílt meg az első Pesthidegkúton. Szülők és pedagógusok kezdeményezésére az azóta létrejött húsz intézményben több mint 3500 gyermek tanul. Mára már több Waldorf-iskolában leérettségiztek az első diákok.
A Waldorf-iskolák 8 vagy 12+1 évfolyamos egységes iskolák, amelyekben a közismereti tárgyak elsajátítása mellett kiemelt szerepet kap az idegen nyelvek tanítása és a művészeti nevelés. A fej, a szív és a kéz iskolájának is szokták nevezni őket, mivel a hagyományos értelemben vett tanulást gyakorlati tevékenység egészíti ki. Így az általános iskola első osztályától kezdve a zene, a mozgás, a festés, a rajz, a dráma jelentős szerephez jut. Az intenzív művészeti oktatás mellett kézimunkát és kézműves mesterségeket is tanítanak.
Az általános művészeti iskolákban tanszakok vannak, ahol művészeti alap- és záróvizsgákat tehetnek a hallgatók. A Waldorfban nem így van. A program a gyerekek mindennapjaiba építette be a művészeti ágakat. Saját kerettantervüket az Országos Köznevelési Tanács is elfogadta. A hévízi általános iskola igazgatója érdeklődött is, szeretne alternatívát mutatni. Úgy tűnt, minden rendben van, amikor jött a hideg zuhany. Az idei költségvetés kizárta az egységes iskolákat (különböző típusú iskolák feladatait ellátó intézmény) a művészeti normatíva felvételéből. Azt nem lehetett tudni, miért. Azt sem, hogy hány intézmény vált egységes iskolává. Talán sokan úgy gondolták, négy-öt furulyaórával letudják a művészeti oktatást, és felveszik az ezért járó plusz normatív támogatást? Vagy a művészeti iskolák lobbija volna a háttérben? A Zeneiskolák Egyesülete ugyanis soha nem tartotta a Waldorfot művészeti iskolának, hiszen például nincsenek tanszakok. Hogy hogyan került be a költségvetési tervezetbe a fent említett passzus, máig rejtély. Egyszer csak ott volt. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete végig követte a képviselői módosító indítványokat. December elejéig nem esett szó megvonásról. December 19-én Veres János pénzügyminiszter előterjesztésében már az alábbi szöveg szerepelt: „Ha a tanuló az egységes iskola keretében részesül művészeti oktatásban, e pont szerinti normatív hozzájárulások nem igénybe vehetők utána.”
Miként került ez bele a költségvetésbe?
Czimmer László, a tanügy-igazgatási főosztály vezetője szerint ez egy képviselői javaslat volt. Törvény lett belőle. De miért? Ezen iskolák alapító okirataikban vállalják a művészeti oktatást. Tanárokat foglalkoztatnak, de ezentúl az államtól nem kapnak utánuk pénzt. A Waldorf például alapítványi hozzájárulást szed, térítési díjat azonban nem, mégis ellenőrizhetővé válik. Pénz nincs, csak számonkérés. És mekkora összeget takarított meg az állam? Hány egységes iskola van hazánkban? Ha csak a Waldorfra gondolunk, akkor ez egy évben 203 millió forintot jelent. Kétszáz fős intézmény esetében 12 millió esik ki, amely tönkreteszi az iskolát. Nincsenek tartalékok, az önkormányzatok sem adnak támogatást.
Miből él ma egy általános iskola? Az állami normatíva évente körülbelül 200 ezer forint gyermekenként. A kiegészítések eltérőek. Az egyéni művészeti oktatásért járó támogatás, amelyet például egy hagyományos zeneiskola is fölvehet, évente 105 ezer forint tanulónként. A csoportos művészeti oktatásért járó, amelytől most a Waldorf elesett, 59 ezer forint. Ha nem kapják meg, három lehetőségük van. Az iskola vagy föléli az egyéves tartalékait, vagy ötezer forinttal emeli az ajánlott szülői befizetéseket, az alapítványi hozzájárulást, vagy bezár.
Az első PISA-felmérés után – amelyet a magyar diákok szörnyen rossz eredménnyel írtak meg 2003-ban – a közoktatási törvény 131-es paragrafusába majdnem bekerült a „Waldorf-iskola” elnevezés. Ám az utolsó pillanatban kijavították a Waldorfot alternatívra. Programjából azonban merítettek a törvényalkotók.
– Az lenne az ideális – mondja Kulcsár Gábor, a pesthidegkúti Waldorf-iskola tanítója, egyben a Magyar Waldorf Szövetség elnökségi tagja –, ha az iskoláinkra vonatkozó törvények a saját reális működési kereteinken belül lennének megfogalmazva. Ez megfelelő szakmai, jogi és anyagi biztonságot jelenthetne. Már tárgyalunk az ügyben a minisztériummal. A Waldorf-iskolák vállalják az általános, a gimnáziumi és az alapfokú művészeti iskolai feladatok ellátását. Mi is művészeti iskola vagyunk tehát, mivel a művészeti nevelés a mindennapjaink meghatározó eleme, de nem a hagyományos értelemben. A mi elsőseink kötnek, festenek, rajzolnak, agyagoznak, zenét tanulnak, mindezt a délelőtti órák keretében.
A kérdés ezek után az, hogy mit tekintünk művészetnek. Vagyis jogosan félnek-e a művészeti iskolák attól, hogy felhígul a művészeti oktatás.
Ember Csaba, a Magyar Zeneművészeti és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke szerint a költségvetés csak pontosított egy korábbi értelmezést. Az egységes iskolák ugyanis nem tudták maradéktalanul ellátni azt a feladatot, amelyre az alapfokú művészet-oktatási intézményeket létrehozták.
– Az egységes iskolák többsége – lényegében és elsősorban a Waldorf-iskolák – a művészetekkel emelt óraszámban foglalkozva nevel, s ezzel jó példáját adja egy értelmesebb, teljesebb életmódra való felkészülésnek. Kiemelt helyet szánnak az érzelmi nevelésnek. Az emelt óraszámok azonban nem tudják helyettesíteni az alapfokú művészetoktatás feladatainak ellátását, és ez nem is céljuk, ahogy egy-egy művészeti ág elmélyült művelése, mesterségként való megtanulása sem – teszi hozzá.
Korábban, átmeneti intézkedésként, kicsit talán a magasabb rendű közoktatási törvényt is átértelmezve, miniszteri állásfoglalás szabályozta a Waldorf-iskolák feladatellátását. Feltételezték, hogy a gyerekek maradéktalanul megkapják az alapfokú művészetoktatásban előírtakat, és ezt normatív állami támogatással is elismerték.
A valós helyzet azonban az, hogy például egy zeneiskolában heti két egyéni hangszeres foglalkozás mellett van két kötelező csoportos, és ezen túlmenően további kettő választható zenei foglalkozás. Így a diákok hat órában csak zenét tanulnak. Ember Csaba szerint a Waldorf-iskolában leginkább emelt szintű (óraszámú) művészeti foglalkozások vannak, amelyeket valamilyen módon – de nem az alapfokú művészetoktatás normatívájával és összegével – anyagi elismeréssel is díjazni kell. Ez a művészeti oktatásért járó kisebb támogatás valamennyi közismereti iskolát megillethetne, ahol művészeti szakköröket tartanak. Jó lenne, ha a lehetőséget biztosítanák minden magyar gyermeknek, de az intézményeket nem tévesztenék össze az alapfokú művészeti iskolákkal.
A költségvetési törvény vitájakor törekedtek ilyen kiegészítő támogatás beépítésére, és a Magyar Zeneművészeti és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke reméli, hogy a javaslat nem vész el örökre.