Miközben az Európai Unió vezetői a nyugat-balkáni országoknak érdemalapú csatlakozásról beszélnek, Ukrajnát gyorsított eljárással vennék be az EU-ba. Ez azonban súlyos veszélyeket rejt magában minden érintett számára.
Ha nem érdemalapú a csatlakozás, akkor nagyon sok ország, amely hosszú ideje dolgozik az EU-s csatlakozáson úgy fogja érezni, hogy az EU nem a szabályokról szól. Ha pedig úgy érzik ők is, és egyébként a tagországok is, hogy az EU nem a szabályokról, hanem a szimpátiákról, meg az ideológiákról, akkor ez az EU-t magát ássa alá
– figyelmeztetett Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője.
Ha az EU a saját szabályait újra meg újra felülírja, annak vége bizony az Európai Unió meggyengülése lehet, hiszen akkor mindenki úgy fog hozzáállni, hogy »hát, itt akkor nincsenek is szabályok«
– tette hozzá.
Vajon mit fognak gondolni azok az országok, amelyek abszolút lojálisan követték a Brüsszel által kijelölt utat, és még mindig nem jutottak el a tagságig? – tette fel a kérdést a szakértő.
Nézze meg Albániát! Nem csak időben van különbség. Albánia a legjobb példa, hogy minden tekintetben százszázalékosan a nyugati vonallal együtt haladt az elmúlt évtizedekben, és még mindig nincs ott
– emlékeztetett, hozzátéve, hogy ugyanígy lehetne említeni például Észak-Macedóniát is.
Nagyon sok panasz van már most is, hogy a Balkán nem annyira fontos az Európai Uniónak, és ezek a panaszok csak jelentősen növekednének
– húzta alá.
A gyorsított uniós csatlakozás alapvetően Ukrajna számára is veszélyes – mutatott rá Demkó Attila.
Ha Ukrajna a megfelelő fejlettségi fok elérése nélkül csatlakozik, akkor Ukrajna ki fog ürülni
– mutatott rá. Sok millió ember nem fog visszatérni az országba, sőt, inkább még többen indulnak el, hiszen magával a csatlakozással már könnyebbé válik a kivándorlás, ráadásul a legtöbb európai országban már eleve van egy nagy ukrán diaszpóra.
A szakértő egyúttal visszautalt Románia példájára, ahonnan a csatlakozás után ötmillióan jöttek el. Ukrajna esetében ez a szám a többszöröse lehet. Olyan mértékű lehet a kivándorlás, hogy Ukrajna lakossága akár húszmillió fő körülire, vagy az alá is csökkenhet.
Tehát itt nem egyszerűen az európai adófizetők pénzéről van szó, hanem arról, hogy Ukrajna, ha nem elég felkészült, akkor saját maga fizetett rettenetes árat
– hívta fel a figyelmet.
Elsősorban demográfiai árat, de akár gazdasági árat is, hiszen nem tudnak majd versenyezni az iparcikkek tekintetében az ukrán vállalatok az európai piacon.
Gyakorlatilag Ukrajnából egy nagyon ritka lakosságú mezőgazdasági állam lehet, ha túl korán és nem felkészülten lép be az Európai Unióba
– foglalta össze Demkó Attila.
Mint elmondta, Magyarország és a többi, korábban csatlakozó állam sokkal magasabb fejlettségi szinten lépett be az unióba az EU átlagához képest, mint amit Ukrajna öt vagy akár tíz éven belül el tudna érni.
És ennek megvannak a maga veszélyei nemcsak az Európai Unió, hanem a csatlakozó állam számára is
– emelte ki.
Természetesen lehetnek Ukrajnára vonatkozóan is olyan úgynevezett derogációk, amelyek néhány évre kizárják az ukrán munkavállalókat egyes uniós tagállamok munkaerőpiacáról, amint ahogy azt tették egyes országok többek között a magyarokkal 2004-ben. Ez azonban egyrészt legfeljebb csak elodázná a kiáramlást, másrészt „amilyen érzelmi kérdés most Ukrajna, lehet, hogy sok ország nem tudná azt mondani, hogy nem fogadok ukrán munkaerőt”.
A lényeg az, hogy higgadtan és megfontoltan kell előre haladni a folyamatban, és nem mindenki higgadt és megfontolt az Európai Unióban ebben a kérdésben, pedig itt, ahogy mondtam, nem egyszerűen csak az európai érdekekről, hanem az ukráni érdekekről is szó van, hogy megfelelő legyen a csatlakozás és ne elhamarkodott. Egyelőre kezdjük azzal, hogy a háborút le kéne zárni
– fogalmazott a szakértő.
Az Európai Unió úgy nem vehet be egy országot, hogy annak nincs egy szilárdnak tekinthető határa
– emelte ki, hozzátéve, hogy nagy kérdés, hogyha Ukrajna nem mond le az oroszok által megszállt területekről, akkor kialakulhat-e valaha is szilárd határ.
Ez nem azt jelenti, hogy Ukrajnának nincs joga csatlakozni. Szó sincs erről, mert joguk van. De csak úgy, hogy rendezettek ezek a kérdések
– hangsúlyozta.
Érdemes megnézni Ciprus példáját, amely például csupán harminc évvel az 1974-es háború után, 2004-ben lett az EU tagja. „Pedig ott nem Oroszországgal álltunk szemben, hanem egy úgynevezett Észak-Ciprusi Köztársasággal, amit Törökország támogat.”
Tehát itt nagyon-nagyon komoly geopolitikai, biztonsági kérdéseket kell feloldani, ami nagyon valószínűtlen, hogy gyorsan meg tud oldódni
– zárta gondolatait Demkó Attila.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő (Fotó: AFP)
