Globál Nógrádi Györggyel – Sokkal mélyebb a kémjátszma háttere, mint gondolnánk

Nógrádi György szerint az ukrán titkosszolgálatok Magyarország ellen indított támadása jól mutatja a feszültséget a két ország között, hiszen Magyarország ellenáll Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának. A biztonságpolitikai szakértő a Globál Nógrádi Györggyel című műsorban rámutatott, hogy az ukrán kormány az ukrajnai magyar közösséget veszélyforrásként kezeli, miközben a hírszerzés határait is átlépik. A szakértő élesen bírálta az uniós vezetés Ukrajnával kapcsolatos politikáját, hangsúlyozva, hogy Ukrajna nem felel meg az uniós tagság kritériumainak. Eközben Soros György befektetései és az ezzel járó gazdasági érdekek is jelentős szerepet játszanak.

Fotó: Kurucz Árpád

A világ minden országa folytat hírszerző tevékenységet, ez nem nagy titok. A kérdés az, hogy ez egy meghatározott szintet túllép-e. Ukrajna eljutott arra a szintre, amikor már átlépett egy jó nagy határt – jelentette ki Nógrádi György annak kapcsán, hogy az ukrán titkosszolgálatok összehangolt támadást indítottak Magyarország ellen. Az ok nagyon egyszerű: Magyarország nem támogatja Ukrajna eszetlen és gyorsított eljárásban végrehajtott uniós csatlakozását.

Magyarország az az ország Szlovákia mellett, amelyik nem hajlandó könnyes szemmel az utolsó fillérig pénzt adni és más dolgokat ígérni Ukrajnának. Ez pedig az ukrán vezetésnek nem tetszik

– fogalmazott a szakértő. Hozzátette, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után rengeteg ukrán menekült át Magyarországra, ezek közül néhány alvó ügynök is beépülhetett, ami óriási veszélyeket rejt magában.

„Nekem a kémbotránnyal egy teljesen más problémám van. Az ukrán politika azt mondta, hogy az ott élő magyarok azok, akik Magyarországnak dolgoznak. Ez életveszély, tehát ők nem azt mondták, hogy a világ minden nagykövetségén vannak hírszerzők. Ők azt mondták, hogy az ott élők magyarok jelentenek veszélyt. Ez a magyarokkal szembeni föllépés. Ez egy teljesen más dimenziót jelent a korábbihoz képest. Az oroszok után minket hirdetnek meg kettes számú közellenségnek, ami egyrészt hazugság, másrészt, ha megnézzük, hogy mi mit tettünk Ukrajnáért, ez minimum rosszindulatú” – mondta.

Ezer ember a semmiért

Marta Kos, az EU bővítési biztosa arról beszélt a napokban, hogy mintegy ezer ember dolgozik Ukrajna uniós csatlakozásán. Nógrádi György szerint ebben a kérdésben a brüsszeli vezetés a hibás, amely célul tűzte ki Ukrajna gyorsított integrációját.

Az ukrán vezetés is hibás, amely hülyíti a saját népét, hogy fel fogják venni Ukrajnát, holott semmilyen kritériumnak nem felelnek meg. Kétnaponta újabb vezetőt kell letartóztatni csalás és korrupció miatt. Zelenszkij pár nappal ezelőtt kijelentette, hogy eltűnt 100 milliárd dollárjuk. Ha ennyi pénz eltűnne az EU-ban, abból már az ember meg tud gazdagodni. Tehát semmi nem stimmel Ukrajnával, nem beszélve arról, hogy tönkreverné Európát

– emelte ki. Ukrajna csatlakozása körül a Soros-birodalom is megjelenik. Alex Soros többször járt Kijevben és Brüsszelben is ez ügyben. Sorosék óriási befolyást szerezhetnek Ukrajnában, amelyet ha felvesznek az EU-ba, megindul a szabad pénz- és emberáramlás.

„Az ukrajnai beruházások jelentős extraprofitot termelnének, hiszen az ukrán munkaerő sokkal olcsóbb, mint bármelyik országban Európában. Ukrajnában azok a jogszabályok, amelyek az Európai Uniót kötelezik, nincsenek jelen. Az ukrán mezőgazdaság olcsóbb, mint bárhol Európában – igaz, hogy nem felel meg a minőségi kritériumoknak, de ez úgy néz ki, hogy senkit sem érdekel. Tehát ma Ukrajnában beruházni, ha tudom, hogy fölveszik az unióba, a világ egyik legjobb üzlete, ezt csinálják” – tette hozzá Nógrádi György.

Irán reménykedik

Donald Trump amerikai elnök a közel-keleti körútja során több arab ország képviselőjével is tárgyal, leginkább gazdasági és védelmi együttműködésekről állapodnak meg a héten. Ennek kapcsán Nógrádi György arról beszélt, hogy bőven akad olyan ország, amelynek van félnivalója ezektől az óriási volumenű megállapodásoktól. Ilyen például Irán.

Irán vezetője már pár órával Donald Trump útját követően azt hangoztatta, reméli, hogy a Közel-Kelet az amerikai fegyverek megvásárlása után sem ágyazza meg a politikai közösségét az Egyesült Államokéba. Azt reméli, hogy azon országok, amelyek most óriási mennyiségű amerikai fegyvert vesznek, nem állnak be a sorba, és nem lesznek Amerika szövetségesei, például Iránnal szemben

– jegyezte meg Nógrádi György.