Káoszt okozott a csődtörvény

Megnehezíti az új csődtörvény a felszámolók és a jogos követelésekkel rendelkező cégek helyzetét, a jelenlegi szabályozás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a felszámolók be tudják mutatni a szükséges igazolásokat a bíróságok felé. A követeléskezelő cégek az új csődtörvény hiányosságai közül a rendelkezések közötti ellentmondásokra hívják fel a figyelmet.

Lehetetlen helyzetbe hozhatja a felszámolókat és a jogos követelésekkel rendelkező vállalatokat az új csődtörvény, amely szakértők szerint hiányos, egyes pontjai pedig ellentmondanak egymásnak. Ábrahám Katalin, a Coface Hungary Kft. inkasszó üzletágának vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: megnehezíti munkájukat az új szabályozás, amely csak foldozgatja a régi szabályozás hiányosságait, ráadásul bizonyos pontok ellentétesek a törvény más rendelkezéseivel. Példaként Ábrahám Katalin a csődbe jutott cégek ügyvezetőinek felelősségét említette, a szabályozás ugyanis nem rendelkezik egyértelműen arról, hogy csőd esetén hogyan lehet eljárni az ügyvezető igazgatókkal szemben. A csődeljárással kapcsolatban Ábrahám megjegyezte: az illetékek és a költségek magasak, s a felszámolási eljárás végén többnyire nem marad felosztható vagyon.
A csődtörvény hiányosságaira hívta fel a figyelmet Filip György, a Felszámolók Országos Egyesületének alelnöke is, aki a Világgazdaságnak nyilatkozva emlékeztetett: felszámolások sora nem fejeződhet be azért, mert a felszámolók nem tudják bemutatni a bíróságnak a bajba jutott vállalkozás biztosítottjaival kapcsolatos igazolásokat. Ennek hátterében az áll, hogy a nyugdíj-biztosítási igazgatóság ma azért nem adja ki az igazolást a felszámolóknak, mert a korábbi szabályozás már nincs érvényben, az új rendelkezés pedig még nem lépett hatályba. Tavalyig a felszámolóknak a nyugdíjbiztosítótól kellett megkérniük a biztosítottak adatait, az idén viszont – az új csődtörvény értelmében – már az adóhatósághoz kell fordulniuk az igazolásért.
Az új csődtörvény hibáinak kijavítását a felszámolók és követeléskezelő cégek azért is szorgalmazzák, mert tavaly – a 2003-as és a 2004-es évekhez hasonlóan – hazánkban regisztrálták a legtöbb vállalati csődöt a kelet- és közép-európai uniós tagállamok között. A Creditreform adatai Magyarország erőteljes lemaradásáról tanúskodnak: míg tavaly csaknem nyolcezer csődeljárás indult meg hazánkban, addig a második legrosszabb eredményt produkáló Csehországban a csődök száma mindössze 3800 volt.

Románia dupláz. Romániában közel kétszeresére nőtt a vállalati csődök száma 2005 első felében az egy évvel korábbihoz képest, 1900-ról 3500-ra. Elsősorban a kereskedelmi, mezőgazdasági, élelmiszer- és italgyártó cégeket érintette hátrányosan az egyre élesebb verseny – írta közelmúltbeli számában a Bucharest Business Week.