Eleget tesz a kormány az elszámolási kötelezettségének, semmilyen külön kutakodásra nincs szükség – reagált éles hangú közleményben tegnap a Pénzügyminisztérium (PM) Orbán Viktor keddi nyilatkozatára, miszerint a Fidesz a napokban elkészíti Magyarország negyedéves pénzügyi leltárát, mivel a kormány csak a választások után akarja közzétenni a negyedéves adatokat. Molnár Albert, a PM politikai államtitkára a bejelentést úgy értékelte, hogy az ellenzéki párt új frontot akar nyitni eddigi depressziókampányában. Más indokokkal magyarázta a pénzügyi leltár elkészítését Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, aki lapunk érdeklődésére elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a gazdaságkutató intézetek, valamint a hazai és nemzetközi pénzintézetek adatai alapján a hét végéig készítik el értékelésüket. Mint fogalmazott, azt szeretnék, ha biztonságos államháztartási adatok birtokában történne meg a kormányváltás. A jelentés elsősorban a költségvetés hiányát, az államadósság jelenlegi mértékét és az államkasszában nem megjelenő, de az államhoz kötött cégek adósságát veszi számba.
Eközben a pénzügyi tárca nyilvánosságra hozta az állam által vállalt kezességek és garanciák összegét. Eszerint 2004 végén az állami kötelezettségek 1424 milliárd forintot tettek ki, 2005 végére ez az állomány azonban 1791 milliárd forintra nőtt. Tavaly 375 milliárd forint volt a kormány kezességvállalási lehetősége, amelyből nyolc hitelre adott garanciát, összesen 336 milliárd forint értékben. A hitelfelvételek közül négy a MÁV, kettő a Nemzeti Autópálya Rt. hiteléhez, egy kölcsön pedig az ECO Kft. végelszámolásához kapcsolódott. Idén február végéig a költségvetési törvényben biztosított 150 milliárd forint értékű keretből egy kezességvállalás történt a Transelektro hitelfelvételére, 2,3 milliárd forint értékben.
A pénzügyminisztériumi előrejelzés értelmében az államháztartás adóssága 1400 milliárd forinttal növekedhet idén, tehát az adósság 2006 végére több mint 70 százalékkal lesz magasabb, mint a 2002-es kormányváltáskor.
A büdzsé átláthatóságának hiánya nem új keletű téma, a problémára eddig több hazai és külföldi szakember figyelmeztetett. Járai Zsigmond jegybankelnök a múlt héten úgy fogalmazott: tudatos félrevezetés folyik a költségvetés és az államadósság kapcsán, amely az emberek információ- és tudáshiányára épül. A jegybankelnök szerint az államadósság a pénzügyi tárca állításával szemben meghaladja a 60 százalékos GDP-arányos plafonértéket, és az aktuális, 62 százalékos szint a költségvetésen kívüli tételekkel – például a MÁV és a BKV adósságával – együtt valójában 68 százalékos. Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke is, hangsúlyozva, hogy jelenleg nincs valós képünk a költségvetés állapotáról, s a PPP-programok tovább nehezítik a tisztánlátást az államadósság kérdésében.
origo.hu
Magyar Péternek Lázár János adta meg a kegyelemdöfést
