Az uniós infrastruktúra sérülékenységére és az elmúlt években a fejlesztés, a karbantartás elmaradására világított rá a német kormány legutóbbi döntése is. Eszerint a következő években ötszázmilliárd (!) eurót kívánnak fordítani fejlesztésre, felújításra. Kiderült ugyanis, hogy több mint ötezer híd és felüljáró állapota kritikus az országban. Erre szomorú példa volt Drezda egyik legforgalmasabb hídjának összeomlása. De a német vasúti hálózat több nagy forgalmú szakaszát is le kellett zárni a rossz műszaki állapot miatt. A most felálló német kormány még az adósságfék lazítását is átverte a parlamenten hivatalba lépése előtt. Mert csak így tudják előteremteni a pénzt az infrastruktúra felújítására és a hadsereg fejlesztésére.

Egy hadsereg logisztikai hátterének, a közlekedés megszervezésének hiánya a legjobb hadvezér legzseniálisabb elképzeléseit is keresztülhúzza. Utak, közművek, üzemanyag, elektromos áram nélkül a legnagyobb, legmodernebb hadsereg is kudarcra van ítélve.

Ezért aztán a hetvenkét órás túlélőcsomag is csak egy nevetséges blöff. Ha az unió komolyan gondolná a háborús terveit, akkor először is nézze meg, mit okozott ez az áramszünet egyetlen puskalövés nélkül. A brüsszeli bürokraták pedig nézzenek magukba, hogy nem hetvenkét órán fog múlni a jövőnk. Hanem azon, hogy 

Még akkor se, ha úgy tűnik, hogy az ellenfél gazdasági mutatói gyengébbek nálunk.

Mert az napjainkban kiderült, hogy az orosz–ukrán, Nyugat–orosz proxyháború kimenetelét sem a GDP-adatok, pénzügyi elemzések döntik el. Hanem a vas, az energia és végső soron az emberi tényező. Abban biztosak lehetünk viszont, hogy az unióval kapcsolatos minden információt elemeznek, értékelnek a szemben álló és rivális országok katonai és titkosszolgálati elemzőközpontjaiban. Így az áramszünet tanulságait, a német hidak teherbíró képességét is nagyon alaposan elemzik. Lehet, hogy nem hekkertámadás történt Dél-Európában, de az biztos, hogy ötletet adtak az ellenfeleinknek.

A szerző a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója