E hónap végéig rendeletet kell alkotniuk az önkormányzatoknak arról, hogy közigazgatási területükön mely lakások vagy üdülők tartoznak a luxusadó hatálya alá. Az Országgyűlés által tavaly megalkotott törvény szerint a luxusadót azon magánszemélyek tulajdonában lévő épületek után kell fizetni, amelyek értéke meghaladja a százmillió forintot. Az adót a százmilliót meghaladó érték feletti rész után kell megfizetni, az új közteher mértéke mindössze fél százalék.
A budapesti főpolgármesteri kabinet által a főváros közgyűlése elé terjesztett rendelettervezet szerint a fővárost 15 övezetre osztanák fel, ahol sorrendben az egyes övezettől felfelé haladva egyre nagyobb négyzetméterárat állapítanának meg az egyes ingatlanok esetében. A „legolcsóbb” övezetben – az adó alapjául szolgáló érték meghatározása érdekében – az egylakásos épületeknél 150 ezer, a több lakásból álló ingatlanoknál 130 ezer, az üdülőknél pedig százezer forintos átlagos négyzetméterárat állapítana meg a jelenleg tárgyalt tervezet. Ezekből viszonylag kevés található a fővárosban. A legmagasabb értékeket tartalmazó tizenötös számú övezetben – általában a budai oldalon található ingatlanoknál – a négyzetméterárat 800 ezer forintban állapítanák meg. A közepes kategóriájú tízes értékövezetben, ahol a tervezett négyzetméterárat 500 ezer forintban jelölték meg, a luxusadó határának eléréséhez elegendő egy 201 négyzetméteres lakás is. Ekkor ugyanis a százmillió forintos határt már 500 ezer forinttal meghaladja a lakás értéke, amely után két és fél ezer forint lehet az adó. A főpolgármesteri kabinet javaslatáról előreláthatólag március végén szavaz a Fővárosi Közgyűlés.
A luxusadóról szóló törvény több helyen is – közelebbről meg nem határozott módon – építményről beszél. Emiatt többekben felvetődött, hogy esetleg a panellakások is megadóztathatók, méghozzá úgy, hogy a százmillió feletti érték adótartalmát felosztanák a lakók között. – Ezzel kapcsolatban leszögezhetjük, hogy teljesen téves a gondolat, mert a törvény konkrétan meghatározza a luxusadó fizetésében érintett lakás vagy építmény fogalmát – nyilatkozta lapunknak Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a luxusadó kiskapuval nagyon könnyen kikerülhető. A kastélyok, villák tulajdonosai például be tudják jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba családtagjaikat, így több tulajdonos között oszlik meg az ingatlan, a százmilliós határ alá kerül az egyes tulajdonok értéke, így könnyedén megúszható az adófizetés.
Mindezekből az adószakértő szerint is az következik, a luxusadóból nem folyhat be a korábban Gyurcsány Ferenc kormányfő által beharangozott 5 milliárd forintos idei bevétel. A beérkező összegek legfeljebb az adó kivetésével kapcsolatos adminisztratív költségeket fedezhetik. Annak ellenére így van ez, hogy a Pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint legalább tízezer olyan lakóingatlan és ezer olyan üdülő van ebben az országban, amelyekre kivethető volna a luxusadó.
origo.hu
A Honvédelmi Minisztérium közzétette a Ruszin-Szendi Romuluszról szóló jelentés összefoglalóját
