Nem jó eladni a Volánokat

Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter mellett Gusztos Péter ügyvivő is szorgalmazta az SZDSZ részéről a Volán-társaságok, illetve a távolsági autóbusz-közlekedés privatizációját. A közszolgáltatást ellátó Volán magánosításával a nyereséget is oda kellene adni.

Putsay Gábor
2006. 03. 04. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Visszautasítják a volános dolgozók, hogy nehéz gazdasági helyzetük miatt privatizálni kellene a társaságokat, ahol állítólag elpazarolják az adófizetők pénzét, és rossz szolgáltatást nyújtanak. Hoffmann Antal, az Autóbuszközlekedésben és Személyszállításban Dolgozók Uniójának (ADU) elnöke lapunkkal közölte: az állam a dolgozók bérén spórolva tartja fenn a távolsági és helyi autóbusz-közlekedést, ami a Volánok munkavállalóinak köszönhetően mégis európai színvonalon működik. Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője ebben a témában – mint arról a távirati iroda beszámolt – legutóbb kijelentette, hogy a távolsági autóbusz-közlekedésbe be kell vonni a magántőkét ahelyett, hogy az adófizetők pénzét rosszul működő állami vállalatok pazarolják el. Gusztos szerint ugyanis ezen a területen pazarló gazdálkodás folyik, évente 10 milliárd forint veszteséggel. Kóka János miniszter úgy vélte, azért is szükséges a Volán-társaságok magánkézbe adása, mert koszosak az autóbuszok. Hoffmann Antal közölte: amennyiben a Volánok pazarolnak, az egyben Gusztos úr és a koalíció szégyene, hiszen a társaságok állami irányítás alatt állnak, a legfőbb ellenőrző fórumot pedig a kormány által delegált tagok alkotják. A tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja, ugyanígy a társaságok igazgatóságába a kormány által jóváhagyott személyek kerülnek, s a Volánok felügyelőbizottságaiban a dolgozói küldötteken kívül szintén az MSZP és az SZDSZ által delegáltak foglalnak helyet. Gusztos úr ezzel elismeri, hogy a Volánok a kormány delegáltjainak jóváhagyásával pazarolnak, ebben az esetben viszont bűnt követnek el – teszi hozzá az ADU elnöke.
Hofmann Antal szerint elsősorban a volános dolgozók bérének alacsony szinten tartásával tudja azt elérni a kormány, hogy a társaságok – a kedvezményes és szociális menetjegyek után járó fogyasztói árkiegészítés kivételével – állami hozzájárulás nélkül tudják fenntartani a működésüket. Az Európai Unió fejlett országaiban az állam a közfeladatokat ellátó társaságoknak – függetlenül attól, hogy állami vagy magántulajdonban működnek – a veszteséges működés elkerülése érdekében legalább 30 százalékkal egészíti ki bevételüket. Ahol ezt megpróbálta elkerülni az állam, ott tönkrement a tömegközlekedés, amit hatalmas költségen kellett újjáépíteni az adófizetők pénzén – teszi hozzá az ADU elnöke. Az eddig is tudott volt, hogy Gusztos Péter mindenhez ért, különösen a kábítószerhez, a kutyákhoz, most éppen a távolsági autóbusz-közlekedéshez, fölöslegesen. Nyilván egyes kormánytagok már tisztában vannak azzal, hogy milyen új tulajdonosi körnek lehetne eladni a Volánokat. Ezt követően biztosítani lehet az adófizetők pénzén a magánvállalkozás nyereségét is, amit egyébként jelenleg az állam nem fizet ki a társaságoknak – véli Hoffmann.
A Volánok az ÁPV Rt. utasítására ugyanígy, mint 2005-ben, 2006-ban sem produkálhatnak papíron veszteséget, azaz pozitív nullszaldóval kell elkészíteni a társaságok mérlegét. Mindez azért kedvező a tulajdonosnak, illetve az államnak, mert ilyen formában nem kell kipótolni a veszteségeket a közszolgáltatási feladatokat ellátó autóbusz-társaságok esetében, ahol a működési költségeket nagyrészt a hatóságilag megállapított menetdíjak miatt nem lehet kigazdálkodni. A működésüket a Volánok elsősorban a vagyonuk leépítésével tudják fenntartani, hiszen az időnkénti menetdíjemelések sem biztosítják a költségszintű bevételeket. A tarifákat az állam szociálpolitikai szempontok alapján állapítja meg, hiszen az autóbuszokat elsősorban a munkába járók, tanulók, illetve az alacsony jövedelműek veszik igénybe. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy tarifaemelkedés esetén csökken a szolgáltatásokat igénybe vevők köre: tavaly például helyi szinten 4,9 százalékkal vették kevesebben igénybe a tömegközlekedést, nem utolsósorban a díjemelések miatt. A kormányzati erők, s elsősorban az SZDSZ politikusai által oly gyakran hangoztatott privatizáció a közszolgáltatásban nem jelentene megoldást, hiszen ha magántulajdonú cég üzemeltetné a Volán-társaságokat, az legalább annyival kerülne több pénzébe az államnak, amennyi nyereséget az új tulajdonos el akar érni. Abban az esetben, ha az állam nem fizetné ki az elvárt nyereséget – a hiányt mindenképpen ki kellene egyenlíteni –, az új tulajdonos a jegyárakat emelné meg, így viszont az utasok száma csökkenne. Figyelembe kell viszont venni, hogy a Volánok hét település kivételével mindenhová eljutnak. Ha az állam magántársasággal kötne szerződést, biztosan nem tehetné meg, hogy ne fizesse meg a hiányt – illetve az elvárt nyereséget –, így viszont a tulajdonos lépéselőnybe kerülne, s ha nem jutna hozzá az általa elvárt összeghez, egy sztrájk megbéníthatja a közlekedést. A magántőke megjelenésének egyébként jelenleg is megvannak a lehetőségei, hiszen az állam úgy kötött a Volán-társaságokkal nyolcéves szerződést, hogy 5-30 százalékos mértékben külső cégeket is be kell engedniük a piacra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.