Június 30-ig fel kell számolniuk a színlelt szerződéseket – jobban mondva azokat, amelyek egy törvény szerint ennek minősülnek – a magánszemélyeket foglalkoztató vállalatoknak, intézményeknek, július 31-ig pedig a megszűnt, s átalakított szerződésekről jelentést kell tenniük az adóhivatalnak. Csak így kerülhetik el, hogy az APEH öt évre visszamenőleg kirója a cégre és a munkavállalókra az adó- és a járulékkülönbözetet, pótlékkal és bírsággal együtt.
A munkáltatókat, munkavállalókat ráadásul – egy tavaly szeptemberi rendelkezés alapján – a színlelt szerződés miatt csalásért felelősségre vonhatja a bíróság. A törvény csak az adó- és a járuléktartozás megfizetését függesztette fel ugyanis az év közepéig. Az amnesztia sem a büntetőfelelősségre, sem pedig a munkaügyi ellenőrzés bírságaira nem vonatkozik.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunknak azt mondta: mivel a törvény nem szól arról, milyen személyes adatokat kellene a közlésnek tartalmaznia, a munkáltató nem is adhat át személyes adatokat a hivatalnak, pusztán a szerződések darabszámát tüntetheti fel. Az APEH csak az adórevíziók alkalmával, a helyszínen ismerheti meg a szerződéseket, s az aláírók személyes adatait. Az ombudsman szerint az adattovábbítás nem is lenne összhangban a törvény céljával, Péterfalvi ezt a parlamenti beszámolójában is kifejtette. Szerinte amennyiben a munkáltató a foglalkoztatott személy adatait is közli, az jogsértő, s emiatt jogellenes az is, ha az adóhivatal elfogadja, kezeli a hozzá érkező ilyen információt. Az adatvédelmi biztos hozzátette, hogy bejelentésre vizsgálatot végez hasonló esetekben.
Az adóhatóság fontosnak tartja az adatvédelmet, munkáját azonban megkönnyíti a név szerinti bejelentés – derült ki az APEH elnökhelyettesének nyilatkozatából. Juhász István lapunknak elmondta, két eset lehetséges. Az egyik az, amikor a munkáltató önként – adóellenőrzés nélkül – „tárja fel”, és jelenti be július végéig a június 30-ig megszüntetett, átalakított megbízási és vállalkozási szerződéseket. Ilyenkor a név és szám szerint közölt adatok valóságát is csak utóellenőrzéssel tudják megállapítani. A revízió ugyanis lehetővé teszi a személyek azonosítást.
Más esetekben a munkáltató adóellenőrzés után teszi meg bejelentését. Amennyiben ilyenkor csak statisztikai adatot közöl, azt – az elnökhelyettes szerint – nagy valószínűséggel tételes utóellenőrzés fogja követni. Különösen akkor, ha a bejelentett szerződések darabszáma eltér az ellenőrzéskor rögzítettől. Ennek az az indoka, hogy az adóhatóság a korábbi ellenőrzéssel feltárt színlelt szerződéseket jelenleg is név szerint tartja nyilván. Az adatok egyeztetése csak így valósulhat meg.
Juhász István hozzátette: ha az ombudsman az APEH adatkezelésére ajánlást fogalmaz meg, az adóhivatal annak figyelembevételével folytatja majd tevékenységét.
origo.hu
Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el
