Ahhoz, hogy Ukrajna az Európai Unió részévé váljon, sok más mellett elengedhetetlen az energiainfrastruktúrák és -piacok összekapcsolása. Ez hosszú távon és normál esetben, vagyis a háború nélkül akár gazdasági előnyökkel is járhatna.

Azonban még békében is hatalmas összegeket és rengeteg időt emészt fel az összeköttetések kiépítése, jelen helyzetben pedig kétséges, hogy az európai közösség láthatná-e valaha is az erőfeszítések bármilyen előnyét. Annál inkább az Egyesült Államok, hiszen a mostanra kialakult helyzet alapján, ha Ukrajna gyorsított felzárkóztatása nevében az EU elkezd pénzt pumpálni a helyreállításba, az abból származó haszon át is áramolhat a tengeren túlra.
Előbb helyben kell rendet tenni
Ukrajna gázinfrastruktúrája összekapcsolódik az európai hálózatokkal, de ennek jelenleg kevés hasznát vesszük, hiszen a szállítás mindkét fő ágon leállt, a vezetékek sok helyen rongálódtak. Ahogyan a gázszállítás, úgy a Barátság kőolajvezeték működtetése is folyamatos politikai zsarolások tárgya, de tény, hogy maga a hálózat megvan, működik. Szomszédunk villamosenergia-hálózata 2022 márciusában, éppen az orosz invázió kezdetekor sikeresen szinkronizálódott az európaival, ez érinti Magyarországot is mint a legfontosabb kapcsolatot az uniós és az ukrán–moldáv piaccal. A kereskedés folyamatos azóta is, ám ez kevés a teljes integrációhoz.
A kapcsolódások kiépítéséhez először is Ukrajna energiainfrastruktúráját kell rendbe hozni, ami jelentős felújításra szorul. A helyreállítás hatalmas költségekkel járna és hosszú időt venne igénybe. Az erőművek, a gázvezetékek és az elektromos hálózatok egyébként sem voltak kitűnő állapotban, jellemzően inkább elavult és leromlott helyzetben találta őket a háború, amely tovább súlyosbította a helyzetet.
Egyre növekvő költségek
A helyreállítás kapcsán gyakran esik szó az egekbe szökő költségekről, amelyeket előreláthatóan legalább részben az Európai Unió fedezne. Emellett a magántőke és más országok, így az Egyesült Államok pénze is beáramolhat, de sorban állnak olyan nemzetközi pénzintézetek is, mint a Világbank, az Európai Beruházási Bank vagy a Nemzetközi Valutaalap. Felmerült az is, hogy az Oroszországtól befagyasztott összegeket fel lehetne használni, ez azonban jogi és politikai szempontból is ingoványos terület.