A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség révén ugyan lesz képviselete a vidék magyarságának a megyei tanács testületében is, ám a vasárnapi ukrajnai választások egyértelművé tették: súlyos a helyzet Kárpátalján. Az ugyanis, hogy a független Ukrajna történetében először nem lesz képviselete a kárpátaljai magyarságnak az ország legfelsőbb törvényhozási szervében, csak a jéghegy csúcsa. A parlamenti mandátum elvesztése természetesen nagy érvágás, mindenekelőtt óriási presztízsveszteség a magyarság számára, különösen most, az új politikai reform életbe lépésével, amely valójában a törvényhozást ruházza fel a legfontosabb hatalmi jogkörökkel. Az új, arányos választási törvény ugyanis nem kedvez a nemzeti kisebbségeknek, hiszen azok szervezetei az ukrán pártok mellett egyszerűen nem rúghatnak labdába.
Ezt a hátrányt azonban legalább részben kompenzálni lehetett volna az önkormányzati választásokon, hiszen a magyarok számára először nyílt lehetőség arra, hogy egy tömbben, magyar a magyarra voksoljon. Ám nem így történt. A magyarok egy jelentős része el sem ment szavazni, másik részük viszont megosztódott az egymással küzdő két magyar párt, a KMKSZ– Ukrajnai Magyar Párt és az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) között. Kétségtelen tény ugyanis, hogy rivalizálásuk nemcsak megosztotta a szavazókat, hanem tovább mélyítette a magyarság között egyre mélyülő szakadékot is. A kampány során a KMKSZ– UMP állandó védekezésre kényszerült a Budapest által is favorizált UMDP övön aluli ütésével szemben. Mert nem a KMKSZ kampányát erősítette a jelenlegi magyar kormány vele szemben megnyilvánult kiszorítósdi játéka sem, amelyet az utóbbi négy évben azért kellett elviselni, mert függetlensége megőrzése mellett a végsőkig kitartott a magyarországi nemzeti és polgári erők mellett.
Ugyanakkor nem számolt a KMKSZ azzal sem, hogy a megélhetés mindennapi gondjaival küszködő embereknek a nemzeti identitásuk ápolásánál van egy fontosabb gondjuk, mégpedig a nincstelenség és a munkanélküliség, amely főképpen faluhelyen kényszeríti kilátástalan helyzetbe az embereket. Ígért viszont fűt-fát az UMDP, amely nem csupán az oktatási-nevelési támogatást használta ki kampánycéljaira, hanem sok helyen az iskolákat is, azért trombitálva össze a szülői értekezleteket, hogy ott mondják meg, kire szavazzanak. És megosztották a magyarokat az ukrán pártok is, amelynek szemléletes példája a beregszászi járásban leadott voksok aránya, azok többségét ugyanis nem a magyarok kapták meg, újfent azt igazolva, hogy valami nincs rendben a Kárpátalján.

Repülni félt, lopni nem – ő volt a 20. század leghírhedtebb magyar tolvaja