Ha minden jól alakul, akkor ma pályára áll a Venus Express, az európai űrkutatási ügynökség (ESA) második bolygókutató szondája. Az 1250 kilós szerkezetet tavaly november 9-én indították el a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőteréről egy Szojuz-Fregat hordozórakétával: a Venus Express 350 millió kilométert megtéve jutott el bolygószomszédunkhoz.
A bonyolult manővert a németországi Darmstadtban működő operációs központból irányítják. A szakemberek már múlt hét csütörtökön elkezdték az akkor még óránként 29 ezer kilométeres sebességgel haladó jármű lassítását. Mint megírtuk, a mérnököknek nem lesz könnyű dolguk a pályára állítással: a Vénusz óriási gravitációs erővel hat majd az űreszközre. Hogy ennek ellenállhasson, a felszín közelébe érve ötvenhárom percre begyújtja fő hajtóművét. Így másodpercenként mindössze 1,3 kilométer lesz a sebessége, és ekkor magasabb keringési pályára áll. Kezdetben a felszíntől 250-350 ezer kilométeres távolságban kering majd, később azonban újabb manőverekkel leereszkedik 66 ezer kilométeres magasságba, így huszonnégy óra alatt megkerülheti a bolygót. A 220 millió euróba (55 milliárd forint) kerülő missziót ötszáz naposra tervezték, a Venus Exp-
ressnek ezalatt meg kell ismernie a Vénusz atmoszféráját és legfontosabb jellemzőit. A bolygó felszíni hőmérséklete 460 Celsius-fok körül van, légköri nyomása csaknem a százszorosa a földinek, atmoszférájában pedig 96 százalék a szén-dioxid.
Ismeretes: a Venus Express műszereinek létrehozásában a magyar Központi Fizikai Kutató Intézet Részecske- és Magfizikai Kutató Intézetének munkatársai is részt vettek.
origo.hu
Jászsági díler bukott le a rendőrök előtt átadás közben
