A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adataiból az derül ki, hogy a háztartások által felvett hitelek állománya 2002. január óta ötszörösére nőtt. Idén három hónap alatt a lakosságnak 258 milliárd forintnyi kölcsönt folyósítottak a pénzintézetek. A jegybanki adatok az eladósodás gyors üteméről számolnak be: tavaly több mint 25 százalékkal, majdnem 800 milliárd forinttal nőtt a hitelállomány, ami azt jelenti, hogy a háztartások csupán tavaly annyi kölcsönt vettek fel, mint amennyi az összes hitelük volt 2001 szeptemberéig.
*
Az eladósodás valamennyi hiteltípusnál nyomon követhető. A leglátványosabb növekedést mégis a lakáscélú hiteleknél mérte az MNB. 2002 január óta a lakásvásárlásra és felújításra felvett kölcsönök állománya több mint hétszeresével emelkedett. Az idén március végén a lakosság 2366 milliárd forintnyi lakáscélú kölcsönnel tartozott a bankok felé. Noha a lakáskölcsönöknél még mindig a forinthitelek állnak túlsúlyban, figyelemre méltó a devizaalapú kölcsönök gyorsuló térnyerése. Az összes, márciusban kinnlévő lakáscélú hitelállományból a devizahitelek már több mint harmincszázalékos részesedést képviseltek, azaz a lakosság eddig összesen 566 milliárd forint értékben vett fel devizaalapú kölcsönt. A forinthitelek még mindig magas arányát pedig elsősorban a korábbi évekről felhalmozódott forintkölcsönök magyarázzák. A jegybanki adatok szerint a lakáscélú hiteleknél a devizakölcsönök 2004 második felétől váltak igazán népszerűvé, és mára az új hitelek túlnyomó részét már nem forintban veszik fel a háztartások.
Akárcsak tavaly, az idén is a fogyasztási hitelek számítottak a legnépszerűbbnek: márciusban a lakosság 444 milliárd forintnyi személyi, 161 milliárd autóvásárlási, és 94 milliárd forintnyi áruvásárlási hitellel tartozott a pénzintézeteknek, a szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya pedig elérte a 460 milliárd forintot. Figyelemre méltó, hogy az autóvásárlási kölcsönök állománya két év alatt megkétszereződött, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek összege két és félszeresére nőtt. A fogyasztási kölcsönök állománya összesen 65 százalékkal emelkedett a múlt évben. A devizaalapú kölcsönök térnyerése ennél a hitelféleségnél is megfigyelhető, hiszen a tavalyi évi 477 milliárd forintos növekményből mindössze hatvanmilliárd forintot tett ki a forinthitel.
Az eladósodás növekedésében jelentős szerepet töltött be a forint árfolyamának alakulása is. A magyar valuta gyengülése ugyanis jelentősen megemelte a lakosság kötelezettségeit a bankok felé. Az öszszes lakossági kölcsönt figyelembe véve a forinthitelek állománya jelenleg 3014 milliárd forintra, a devizaalapú hitelek állománya pedig 2291 milliárd forintra rúg.
Visszafogottabb fogyasztást! Jelenlegi fejlettségi szintünkhöz képest – nemzetközi összehasonlításban – túl magas a hazai fogyasztás – figyelmeztetett tegnapi jelentésében az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, amelynek kutatói úgy vélik: a fogyasztás csökkentésére van szükség. Egyrészt azért, mert a felzárkózásunkhoz szükséges uniós többletforrásokhoz jelentős összegű hazai társfinanszírozás kell, másrészt az államháztartási egyensúly helyreállításához a belső megtakarítások is szükségesek. A kutatók ezenkívül emlékeztetnek arra is: a hatékony fejlesztésekhez olyan gazdasági területek felszámolására, illetve foglalkoztatási viszonyainak javítására van szükség, amiket az Európai Unió nem támogat, tehát ezeket a problémákat szintén belső forrásokból kell megoldani. A gazdaságkutatók megállapításait alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi adatai is, amelyek szerint az idei első negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a bruttó hazai össztermék 3,7 százalékát tette ki, ami az előző negyedévhez viszonyítva csökkenő adatot jelent.
origo.hu
Ezzel a technikával bújtatják Magyar Pétert a mentelmi jog mögé
