Pert vesztett a nagybányai aranymosó cég

Mégsem elháríthatatlan külső erő, hanem a nagybányai aranymosó működési körülményei okozták a tiszai ciánkatasztrófát. Ez derült ki a Fővárosi Bíróság hétfői ítéletéből. A román állam résztulajdonában álló cég, vagyis az alperes várhatóan fellebbezést jelent be. A pénzről később dönthetnek.

2006. 05. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar állam – a nem mindennapi kártérítési ügy felperese – kezdettől azt állította: a nagybányai aranymosó üzem működési körülményei okozták a 2000. január végi tiszai ciánkatasztrófát. E jogi okfejtés szerint a cég veszélyes üzem. Egyebek mellett azért, mert az arany kinyeréséhez az élővilágra ártalmas vegyszereket alkalmaz. Szakértői vélemények szerint a folyó élővilágában okozott kár és az ennek elhárítására fordított összeg 28,5 millió forintot tett ki. A per ennek megtérítéséért indult, mégpedig a kár keletkezése szerinti országban a Fővárosi Bíróságon.
Az alperes – az ausztrál Esmeralda cég és a román állam közös tulajdonaként alapított Aurul vállalat – mindvégig úgy vélekedett: az üzem megfelelt a Romániában előírt biztonsági feltételeknek. Amikor tehát Nagybányán átszakadt a mérgező cianidot is tartalmazó zagytározó gátja, s abból a helyi vizeken keresztül mérgező anyagok jutottak a Tiszába, a vállalat nem hibázott. A katasztrófát vis maior, vagyis elháríthatatlan külső erő, magyarán az időjárás, az esőzés, a hóolvadás okozta. A kárt ilyenkor a károsult maga viseli.
Az eljárás eddig számos stáción ment keresztül. A vállalat előbb nevet változtatott, s hónapok múltán Transgold elnevezéssel folytatta, amit Aurulként elkezdett. A Fővárosi Bíróság először azt döntötte el, a román vagy a magyar polgári jog szerint kell-e megítélni az ügyet. Miután a magyar jog mellett döntött, megállapította, van hatásköre a per lefolytatására. A kártérítési tanács bukaresti és hazai szakértőket, professzorokat hallgatott meg, s helyszíni szemlét is előírt a felek részvételével.
Mindezek után – egy esztendeje – a Fővárosi Bíróság 15 százalékosra mérsékelte az üzem termelőkapacitását a további esetleges károsodás megelőzéséért. Most pedig a jogi alapokról döntött. Hétfői, úgynevezett közbenső ítéletében megállapította, hogy a Transgold felelősséggel tartozik a történtekért. Az ugyanekkor kihirdetett részítélet pedig úgy szólt, növelni kell az aranymosó működésének biztonságát, hogy veszélyes anyagok ne kerülhessenek ki az üzemből.
A cég várhatóan fellebbezést jelent be a nem jogerős döntés ellen – a felelősséget minden bizonnyal a Fővárosi Ítélőtábla tisztázza végérvényesen. Ehhez azonban a határozatot előbb kézbesíteni kell a román cég részére, valószínűleg Romániába diplomáciai úton. A Transgold ugyanis az ítélethirdetés előtt megszüntette a képviseletét addig ellátó magyar ügyvéd megbízását. A kártérítés összegének meghatározása azután következhet, ha a mostani döntés jogerős lesz. Ám ez egyelőre elvi lehetőség, mert fizetésképtelenség címén felszámolási eljárás indult a nagybányai vállalat ellen. A hétfői tárgyaláson már a csődgondnok képviselte az aranymosót az öt éve tartó perben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.