A magyar állam – a nem mindennapi kártérítési ügy felperese – kezdettől azt állította: a nagybányai aranymosó üzem működési körülményei okozták a 2000. január végi tiszai ciánkatasztrófát. E jogi okfejtés szerint a cég veszélyes üzem. Egyebek mellett azért, mert az arany kinyeréséhez az élővilágra ártalmas vegyszereket alkalmaz. Szakértői vélemények szerint a folyó élővilágában okozott kár és az ennek elhárítására fordított összeg 28,5 millió forintot tett ki. A per ennek megtérítéséért indult, mégpedig a kár keletkezése szerinti országban a Fővárosi Bíróságon.
Az alperes – az ausztrál Esmeralda cég és a román állam közös tulajdonaként alapított Aurul vállalat – mindvégig úgy vélekedett: az üzem megfelelt a Romániában előírt biztonsági feltételeknek. Amikor tehát Nagybányán átszakadt a mérgező cianidot is tartalmazó zagytározó gátja, s abból a helyi vizeken keresztül mérgező anyagok jutottak a Tiszába, a vállalat nem hibázott. A katasztrófát vis maior, vagyis elháríthatatlan külső erő, magyarán az időjárás, az esőzés, a hóolvadás okozta. A kárt ilyenkor a károsult maga viseli.
Az eljárás eddig számos stáción ment keresztül. A vállalat előbb nevet változtatott, s hónapok múltán Transgold elnevezéssel folytatta, amit Aurulként elkezdett. A Fővárosi Bíróság először azt döntötte el, a román vagy a magyar polgári jog szerint kell-e megítélni az ügyet. Miután a magyar jog mellett döntött, megállapította, van hatásköre a per lefolytatására. A kártérítési tanács bukaresti és hazai szakértőket, professzorokat hallgatott meg, s helyszíni szemlét is előírt a felek részvételével.
Mindezek után – egy esztendeje – a Fővárosi Bíróság 15 százalékosra mérsékelte az üzem termelőkapacitását a további esetleges károsodás megelőzéséért. Most pedig a jogi alapokról döntött. Hétfői, úgynevezett közbenső ítéletében megállapította, hogy a Transgold felelősséggel tartozik a történtekért. Az ugyanekkor kihirdetett részítélet pedig úgy szólt, növelni kell az aranymosó működésének biztonságát, hogy veszélyes anyagok ne kerülhessenek ki az üzemből.
A cég várhatóan fellebbezést jelent be a nem jogerős döntés ellen – a felelősséget minden bizonnyal a Fővárosi Ítélőtábla tisztázza végérvényesen. Ehhez azonban a határozatot előbb kézbesíteni kell a román cég részére, valószínűleg Romániába diplomáciai úton. A Transgold ugyanis az ítélethirdetés előtt megszüntette a képviseletét addig ellátó magyar ügyvéd megbízását. A kártérítés összegének meghatározása azután következhet, ha a mostani döntés jogerős lesz. Ám ez egyelőre elvi lehetőség, mert fizetésképtelenség címén felszámolási eljárás indult a nagybányai vállalat ellen. A hétfői tárgyaláson már a csődgondnok képviselte az aranymosót az öt éve tartó perben.

Valóra vált minden szülő rémálma Békéscsabán