Makay Zsuzsanna (Párizs)
Évente mindössze 130 ezer külföldi érkezik az országba, nagyrészt Afrikából, a bevándorlás ennek ellenére különösen érzékeny téma a mai Franciaországban. A munkanélküliséget, a növekvő erőszakot előszeretettel írják e jelenség számlájára. Egy friss felmérés szerint a lakosság 54 százaléka szerint Franciaországnak be kell fogadnia a bevándorlókat, míg 48 százalékuk Sarkozyvel ért egyet abban, hogy a gazdasági érdekeknek megfelelően kell irányítani a bevándorlási politikát. Akinek pedig ez nem tetszik, annak nem muszáj maradnia.
A mostani törvényjavaslat érdekessége, hogy nem az illegális bevándorlásra helyezi a hangsúlyt, hanem a már – legálisan vagy illegálisan – itt élő külföldiek helyzetét szigorítja meg. Eltörli például azt a rendelkezést, mely szerint minden tíz éven keresztül illegálisan itt tartózkodó bevándorló helyzete törvényesen rendeződik ez idő letelte után. A „válogatott” szó a profeszszionális bevándorlásra utal, míg az „elszenvedett” a családegyesítésre, mely az immigráció mintegy kétharmada. Ez utóbbi két formát vehet fel. Előfordul, hogy egy letelepedett személy szeretné családját is átköltöztetni. Ennek kérvényezéséhez eddig egy évet kellett az országban töltenie. A törvény értelmében ez az idő 18 hónapra nőne, ráadásul az illetőnek igazolnia kell, hogy el tudja tartani családját. Másrészt pedig gyakori, hogy egy francia állampolgár külföldi személlyel köt házasságot. Ellentétben több európai országgal, Franciaországban nem kapja meg automatikusan az állampolgárságot a külföldi feleség vagy férj. A házasság után egy évvel lehet benyújtani azokat a papírokat, amelyek igazolják hogy a felek valóban együtt élnek, és hogy a bevándorolt házastárs tartósan az országban tartózkodik, s ez esetben jár az állampolgárság. Ha ezt nem tudják kellően igazolni, akkor leghamarabb három év múlva lehet az illető francia állampolgár. Az új törvény ezt az eljárást annyival nehezítené meg, hogy a külföldinek hoszszú távú vízumra lenne szüksége az itt-tartózkodáshoz. Ezt azonban csak saját országában szerezheti be, tehát kénytelen hazautazni.
A bevándorlók válogatásának értelmében a francia gazdaság igényeit felmérve minden évben meghatároznák, hogy mennyi tartózkodási engedély adható ki. A nyugdíjba vonulók helyettesítése végett az országnak 700-800 ezer embert kell felvennie évente. Összességében a képzett munkaerő érkezésének támogatása a cél, amit egy újfajta, hároméves tartózkodási engedély is elősegít. Azok a kiválasztottak kapják, akik „hozzájárulnak Franciaország gazdasági fejlődéséhez, és a francia vagy saját államuk népszerűsítéséhez a világban”.
Az ellenzék a törvény kapcsán elsősorban azt kifogásolja, hogy az intézkedések megkérdőjelezik a családi értékeket, és növelni fogják az illegálisan itt tartózkodók számát. Piaci versennyé változtatják a bevándorlási politikát, és mivel a bevándorlás a gazdaság függvénye, alárendelik a külföldieket a munkáltatóknak. Az ezzel kapcsolatos legfőbb rendelkezést pedig már sikerült kiiktatni, eszerint elbocsátás esetén a tartózkodási engedélyt is megvonták volna a bevándorlótól.
origo.hu
Felrobbant az internet Orbán Viktor újabb titokzatos bejegyzésétől
