Az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország – a BT öt állandó tagja –, valamint Németország külügyi igazgatói megegyeztek abban, hogy Iránt válaszút elé állítják: vegye figyelembe, milyen előnyökkel járna, ha leállítaná urándúsító programját, és milyen szankciókkal kellene szembenéznie, ha továbbra is kitart a program mellett. A külügyi igazgatók tanácskozására azután került sor, hogy külügyminisztereik hétfőn nem tudtak a kérdésben megegyezésre jutni. A keddi megállapodás értelmében az Iránnal való tárgyalásokon részt vevő három európai uniós tagállam, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország külügyi igazgatói a következő napokban összeállítják az iráni választás tárgyát képező előnyök, illetve szankciók programját. A csomagtervet jövő hétfőn az EU-külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán terjesztik elő, és ha ott elfogadják, átnyújtják azt a teheráni kormánynak.
Az ENSZ-alapokmány hetedik fejezete szankciókra és végső esetben katonai erő alkalmazására is feljogosítja a világszervezetet a határozatot megszegő országgal szemben. A több mint háromórás külügyminiszteri találkozón Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter orosz, brit, francia, kínai és német kollégáját látta vendégül, valamint részt vett a tanácskozáson Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai főképviselője is – számolt be az MTI. Míg a találkozó fő kérdése az iráni atomprogram volt, Sean McCormack, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte: a megbeszélés ennél szélesebb körű volt, kiterjedt a terrorizmus és a regionális biztonság kérdéséire is. „Az eszmecsere inkább stratégiai szintű megbeszélés volt arról, hogyan lehet az Irán által a nemzetközi közösség számára feltett kérdéseket kezelni” – mondta a szóvivő, de a megbeszélés tartalmáról nem árult el részleteket.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta: egyebek mellett arról szólt az eszmecsere, „miként lehet elejét venni, hogy [a határozattal] egy automatizmus induljon be”. A Margaret Becket brit, Philippe Douste-Blazy francia, Frank-Walter Steinmeier német, Szergej Lavrov orosz és Li Csao-hszing (Li Zhaoxing) kínai külügyminiszter, valamint Javier Solana részvételével tartott vacsorán McCormack tájékoztatása szerint a házigazda Condoleezza Rice „röviden megemlítette” Ahmed Ahmadinezsád levelét, amelyben az iráni elnök „új megoldásokat” javasolt amerikai kollégájának.
Peresz figyelmeztet. Megismételte tegnap az izraeli rádióban az előző nap a tévében elhangzott, Iránnak címzett fenyegető szavait Simon Peresz izraeli miniszterelnök-helyettes. „Csak azt mondtam, legyenek óvatosak a fenyegetőzéssel, [mert] akik fenyegetnek, maguk is megfenyegettetnek” – jelentette ki a 82 éves politikus kedden az izraeli közrádióban, Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök közelmúltbeli kijelentésére utalva, miszerint Izraelt le kell törölni a térképről. „Azt mondtam, hogy akik megsemmisítéssel fenyegetőznek, azt kockáztatják, hogy maguk semmisülnek meg” – fűzte hozzá, gyakorlatilag szóról szóra megismételve előző nap a közszolgálati televízióban elhangzott nyilatkozatát. Az izraeli katonai hírszerzés Iránnal foglalkozó részlegének egykori vezetője a rádióban annak a véleményének adott hangot, hogy az izraeli kormányfőhelyettes többszöri fenyegetése nem lehet véletlen. Simon Bojarszki nyugalmazott ezredes szerint Peresz szavainak szándéka az elrettentés, a nyilatkozat egyszersmind „burkolt figyelmeztetés” Teheránnak. (MTI)
origo.hu
Kettészakadt az ország: óriási hőmérséklet-különbség északon és délen
