A Pfizergate-ként elhíresült ügy leglényegesebb fejleményei összefoglalva a következők:
- Az EU bírósága szerdán elítélte Brüsszelt az átláthatósági szabályok megsértése miatt. De az Ursula von der Leyent és „az unió kormányát” ért politikai káron túl nem világos egyelőre, mi következik ebből. A bizottság fellebbezhet, és az sms-eknek is nyoma veszhetett. (Vagy legalábbis továbbra is ezt állíthatják.)
- A peres ügyet a The New York Times robbantotta ki egy adatigényléssel, miután Brüsszel megtagadta, hogy eleget tegyen ennek. A bíróságon is azon folyt a vita, hogy mi számít dokumentumnak (az eurokraták szerint az sms-ek nem azok), de a kérdés abban az irányban dőlt el, hogy a hivatalos ügyben folytatott üzenetváltás annak tekinthető. Ráadásul az EU mindenkori legnagyobb összegű szerződéséről volt szó – csaknem kétmilliárd adag vakcina beszerzéséről Európának az akkoriban tomboló koronavírus-járvány ellen –; ennek összegét akkor 35 milliárd euróra tették. A bírósági eljárás során a bizottság jogászai végül elismerték az üzenetek létezését.
- A bírósági döntés alighanem precedenst teremt az adatigénylési ügyekben. Brüsszel más ilyen ügyekben is vonakodott eleget tenni az átláthatósági követelményeknek.
Az Európai Bizottság vagy fellebbez az Európai Bíróság szerdai elmarasztaló ítélete ellen (ennek eldöntésére két hónapja van), vagy pedig nyilvánosságra hozza Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója 2021-es telefonos üzenetváltásait – ezek tehát most Brüsszel lehetőségei egy nappal a luxembourgi döntés után. Illetve van egy harmadik is, amelyet a Politico brüsszeli hírportál is pedzeget: mondvacsinált vagy valós okra hivatkozva nem tesz majd ennek sem eleget.
Üzenetek törölve?
Az ítéletben is szerepel, hogy Brüsszel arra (is) hivatkozott, Von der Leyen telefonját azóta lecserélték. De az Európai Ügyészség is vizsgálódik az uniós vakcinabeszerzésekkel kapcsolatban, ezért esetleg a mobilszolgáltatóktól vagy az üzenetküldő alkalmazások üzemeltetőitől is lekérhetők az adatok – már amennyiben ez négy év elteltével még technikailag lehetséges, illetve megfelel a helyi (tagállami) jogszabályoknak. De nyilvánvaló, hogy a WhatsApp, a Viber, a Telegram és hasonló szolgáltatások terjedésével a lehetőségek tárháza is bővül – a kommunikációra és annak elrejtésére egyaránt.
Az előzmények kronológiája a következő volt:
2021. április. Von der Leyen és Bourla telefonüzenetekben egyeztet a vakcinabeszerzésről. Ennek híre megjelenik a The New York Timesban, és már akkor szemet szúr, hogy az Európai Bizottság elnöke milyen bizalmas módon, a beszerzési eljárásrend megkerülésével tárgyal eurómilliárdos üzletekről Bourlával, aki több mint harminc éve dolgozik az amerikai gyógyszergyártó vállalatnál és a tenyészkosok spermiumának lefagyaszthatóságáról írta doktori értekezését.
(Von der Leyen sms-ezései és törölt üzenetei más ügyekben ekkor már ismertek voltak.)
2021. szeptember. Egy német hírportál az európai ombudsmanhoz fordul, miután hiába kérte ki az sms-eket az Európai Bizottságtól.
2022. Brüsszel Emily O’Reilly ombudsman adatigénylését is elutasítja, azt állítva, nem kötelessége, hogy tárolja az ilyesfajta üzeneteket. Vera Jourová, a Magyarországgal szemben egyébként igen kritikus akkori bizottsági alelnök – aki az átláthatóságért (!) felelt a brüsszeli testületben – azt közli az ombudsmannal, nem járt eredménnyel a kutatás, amellyel Von der Leyen üzeneteit próbálták előkeresni. Az ombudsman éles bírálatokat fogalmaz meg a jelentésében. Az Európai Ügyészség is vizsgálódik a lefolytatott vakcinabeszerzési eljárással kapcsolatban. Az Európai Számvevőszék is aggályait fejezi ki.
2023–24. Tovább dagad a Pfizergate. A The New York Times kiadója beperli az Európai Bizottságot az EU bíróságán. Nyilvános meghallgatást akar tartani az Európai Parlament Covid-kezelését vizsgáló különbizottsága, ám az EP a fősodorbeli pártcsaládok által uralt vezetősége ezt nem teszi lehetővé, tartva Von der Leyennek – és az európai elitnek – kellemetlen faggatózásától. Frédéric Baldan belga lobbista bepereli Von der Leyent egy belga bíróságon. Az EP erre megvonja lobbistaakkreditációját, ügyvédjét biztonsági őr „dobja ki” az Európai Ügyészség épületéből.
Visszhangok
Az Európai Bizottság a szerdai ítéletre válaszul közölte, „új döntést dolgoznak ki, részletesebb választ adva”.
A mai döntés az átláthatóság és az elszámoltathatóság győzelme az Európai Unióban
– reagált a felperes, a The New York Times kiadójának szóvivője.
Az ítélet hazánkban is visszhangot váltott ki.
És ez az Ursula von der Leyen az, aki a magyar demokrácia állapotáról, az átláthatóságról, a törvények betartásáról rendre lesújtó véleményt fogalmaz meg
– mondta szerdán Szijjártó Péter külügyminiszter, aki szerint az Európai Bizottság szinte kényszeresen támadja Magyarországot, miközben saját eljárásai súlyosan megkérdőjelezhetők. Szijjártó további kérdéseket is felvetett az üggyel kapcsolatban:
„Milyen pénzügyi témákról kommunikáltak (ti. Von der Leyen és Bourla)? Miért annyit fizetett a bizottság, amennyit fizetett, s miért késtek a vakcinák Európában? Miért került a működésképtelenség szélére számos országban az egészségügyi ellátórendszer?”
Az Európai Unió mindig az átláthatóságot hangsúlyozza, így ez a botrány mindennel szembemegy, amit az Európai Unió képvisel és elvár például Magyarországtól is. … Magyar szemszögből nézve hiteltelenné teszi, ha Ursula von der Leyen tovább kritizálja Magyarországot ilyen témákban, közben pedig ebben a több milliárd eurót érintő fajsúlyos esetben ő nem az átláthatóságot képviseli
– mondta a Magyar Nemzetnek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
