Az elmúlt években működő állami lakástámogatási rendszereknek köszönhetően aki anyagilag megtehette, az már belevágott a lakásvásárlásba – jelentette ki lapunknak Hajnal István, a Biggeorge’s-NV Ingatlanfejlesztő Rt. vezérigazgatója. Éppen ezért a vásárlók érdeklődésének csökkenésére lehet számítani. Figyelembe kell venni, hogy az otthonteremtési program évek tartó szűkítése nyomán a lakosság már nem jut olyan könnyen olcsó hitelforrásokhoz, ugyanakkor általánosan is tapasztalható, hogy az embereknek egyre kevésbé van kedvük ahhoz, hogy egy újabb lakás vásárlásába belevágjanak. A szakértő szerint hoszszabb távon a nem túl kedvező demográfiai mutatókkal is számolni kell a piacon, hiszen az elöregedő népesség és a családi kötelékek fellazulása új lakáshasználati szokásokat honosítanak meg az országban.
Mivel is jár majd ez? Elsősorban azzal, hogy nagyobb lesz az igény a kisebb alapterületű lakások iránt. Ezek nyomán a tömegesen épített, átlagos minőségű új lakások piacán hullámzó, de mégis csak csökkenő piacról lehet beszélni. Mindazonáltal a szakmában egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy évente mintegy 40 ezer új lakást kell építeni, mert a 4,2 milliós országos lakásállomány egy százalékának – az ingatlanok magas kora miatt – évente meg kell újulnia.
A hazai piacra begyűrűző építőanyagárak, az egyre drágább munkaerő következménye, hogy lassan, de biztosan lépkedünk az európai ingatlanárak felé, tehát folyamatos a drágulás. Az új lakások műszaki átadás-átvételére a vevők már ügyvéddel, de minimum műszaki szakértővel érkeznek. A szaporodó panaszok nyomán a polgárok is felkészültek arra, hogy az új építésű ingatlanokkal is lehetnek problémák. Ezért a kivitelezőknek is jobban oda kell figyelniük a minőségre. Az ingatlanfejlesztők pedig nem akarnak belemenni egy olyan zsákutcába, amelynek végén gyakorlatilag nekik kell kifizetniük a befejező munkálatokat. Ezért mostanában már csak a tényleges bekerülési költségért plusz a meghatározott profitért vállalják el a munkát, ami a piacon akár 10-20 százalékos drágulást hozhat az elmúlt évhez képest. Mindebből Hajnal István szerint az következik, hogy egyre kevésbé találunk majd olyan új lakást, amely négyzetméterenként 200-250 ezer forintba kerül, a jó minőségű, megfelelő helyen található, korszerű lakások esetében sokkal inkább a négyzetméterenként 400-500 ezer forintos új lakásár lesz a jellemző. Ez az ingatlanfejlesztők szempontjából azt jelenti, hogy válaszút elé került a piac: vagy olcsó, tömeges építkezésbe fognak, ami csak akkor éri meg, ha egyszerre több száz lakást húznak fel, vagy olyan jó minőségű és elhelyezkedésű ingatlanokba fektetnek, amelyekért a vevők hajlandók magasabb árat is fizetni. Az ilyen lakások iránt ma is kimutatható egy erős, állandó kereslet.
origo.hu
Mindenki csinálja, pedig rég betiltották: ön tisztában van ezzel a törvénnyel?
