Ma jár le a színlelt szerződések felszámolására kihirdetett moratórium, sok munkáltató számára azonban még mindig nem világos, pontosan milyen jogviszonyoknak ered nyomába holnaptól az APEH. Hallani olyan esetekről, amikor a munkáltató feleslegesen számol fel szerződéseket, mások pedig igyekeznek „meglapulni”. Ez taktika azért veszélyes, mert ha az APEH munkaviszonynak minősíti a szerződéseket, visszamenőleg is bevasalja az adót és a járulékokat, amit adó- és mulasztási bírsággal és késedelmi pótlékkal fejelhet meg. Így a befizetendő összeg az eredeti közteher kétszeresét is kiteheti. A moratórium csak akkor él, ha a színlelt szerződéseket felszámolták.
*
Az érintettek számáról a hivatalos becslések százezerig merészkednek, más vélemények szerint egymillió adózóról is szó lehet.
A történetet az teszi még érdekesebbé, hogy állami intézmények és vállalatok körében is dívik a színlelt szerződések használata. Lapunknak Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke megerősítette: a kiszervezés e területen is olyan méreteket öltött, hogy a moratórium megszűnése komoly feszültségeket fog okozni. Elég a minisztériumok sok száz „külsős” munkatársát említeni, Vadász Iván szerint pedig maga az APEH sem kivétel. Erre utal, hogy a hivatal olyan pályázatokat jelentet meg a Közbeszerzési Értesítőben, amelyekben az szerepel, hogy az APEH biztosítja a munkavégzés helyszínét és eszközét, sőt, szakmai irányítást is végez. Ezek tipikus vonásai a színlelt szerződéseknek.
Kérdésünkre Juhász István, az APEH elnökhelyettese leszögezte: a pályázatokat nem magánszemélyek, hanem cégek számára írták ki, így ez esetben nem merülhet fel a színlelt szerződés gyanúja.
origo.hu
Elsőfokú riasztást adott ki a HungaroMet
