A Fékezni vagy gyorsítani? című konferencián Tóth István János, a Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet ügyvezető igazgatója leszögezte: a legutóbbi felmérések szerint a kis- és a közepes vállalkozások várakozásai minden területen romlottak, még a létszám várható alakulásában is, ami eddig mindig kedvező értéket mutatott. A következő hónapokban tehát elbocsátásokra kell számítani – vonta le a kutatás egyik tanulságát a szakember, aki arra is rámutatott, hogy annak idején az áfavisszatartás, vagyis a Draskovics-hatás komoly szerepet játszott a lánctartozások kialakulásában. Hozzátette: az adó- és járulékemelések különösen a magyar tulajdonú, hazai piacra termelő cégek életét nehezítik meg.
E tényt a felszólaló vállalkozók is megerősítették, akik rámutattak: immár 44 jogcímen vonnak el adókat és járulékokat a cégektől, ami önmagában is igen súlyos teher, ám ezek adminisztrálása további komoly összegeket emészt fel. Kállay László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője is megjegyezte: az eddigi tapasztalatok alapján az e-adózás használata semmivel nem egyszerűbb, mint a papíralapú bevallások elkészítése.
A vállalkozók azt is nehezményezték, hogy az adóhivatal az adót befizetőknél folytat hosszas vizsgálatokat, miközben jól tudjuk, hogy sok százezren egyáltalán nem veszik ki a részüket a közterhek viseléséből. A tanácskozáson negatívan értékelték a különadó és a minimum járulékalap bevezetését, valamint az áfa emelését.
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
