A két kormány gazdasági és költségvetési adatait összevetve kiderül, hogy a költségvetés GDP-hez mért adóssága 1998-ban és 1999-ben 61, 2000-ben 55, 2001-ben 52, 2002-ben 55, 2003-ban 57, 2004-ben 58, 2005-ben 58 százalék volt, 2006-ban pedig várhatóan 61 százalék lesz. A GDP növekedésének átlaga 1998 és 2002 között 4,6 százalék volt, 2002 és 2006 között 4,2 százalék – áll a Budapest Analyses elemzésében, amely rávilágít arra is: az államháztartás GDP-arányos hiánya 2001-ben 3,5 százalék volt. Ez a szocialisták kormányra jutásának évében, 2002-ben 8,4 százalékra nőtt, és 2005-ig 6 százalék körül maradt, 2006 végére akár két számjegyűre is emelkedhet.
Magyarország hosszú távú devizaadósságát 2000 végére valamennyi hitelminősítő A kategóriába sorolta, ami 2002 végére tovább javult, 2006 elején azonban a minősítés a Moody’snál A1, a JCR-nél A, a Fitchnél és az S&P-nél BBB+-ra romlott. Az infláció az 1998-as 14,2 százalékról a Fidesz-kormány alatt 5,2 százalékra csökkent, majd a szocialista kabinet alatt 2005-ig tovább mérséklődött, 2005-ben 3,5 százalékos volt. Az előrejelzések az idei évre 5 és 6 százalék közötti értéket mutatnak. Az euró bevezetésének céldátuma 2001-ben, az Orbán-kormány harmadik esztendejében 2006–2007 volt, ma ezt az elemzők 2011 és 2014 közé teszik. A munkanélküliségi ráta az Orbán-kormány idején az 1998-as 8,4-ról 2002-re 5,8 százalékra csökkent, majd a szocialista–szabad demokrata kormány negyedik évére, 2006-ra 7,6 százalékig emelkedett.
A reálbér-növekedés 1999-ben és 2000-ben 1,5, 2001-ben 6,4, 2002-ben 13,2 százalék volt. A 2002-es választási évben mindkét oldal komoly ígérgetésbe kezdett, ezért ezt az évet mindkét kormány átlagába beszámította a Budapest Analyses, bár az elkövetkező időszakot meghatározó 50 százalékos közalkalmazotti béremelést 2002 szeptemberében a Medgyessy-kormány hajtotta végre. Az MSZP– SZDSZ-kormány idején tehát az értékek 13,2, 9,2, –1 és 6,3 százalékon álltak, 2006-ra pedig 5,5 százalékot várnak.
Az Orbán-kormány javított a költségvetés és az egész gazdaság helyzetén, csökkentette a költségvetés GDP-arányos adósságát, a költségvetés hiányát és az inflációt, továbbá mind a megelőző, mind az azt követő időszaknál nagyobb GDP-növekedést és alacsonyabb munkanélküliséget produkált, miközben kisebb reálbér-növekedést valósított meg, mint az őt követő szocialista–szabad demokrata kormány. Mindennek tulajdoníthatóan az ország adósságának minősítése az Orbán-kormány időszakában lényegesen jobb volt, mint akár az előző, akár a rákövetkező kormányok idején.
origo.hu
Kettészakadt az ország: óriási hőmérséklet-különbség északon és délen
