Láncra vert építőipar

Elhibázottak az építőipari körbetartozások kezelésére eddig született kormányzati javaslatok – közölte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által rendezett Kamarai napok keretében Tolnay Tibor, a szervezet építőipari osztályának vezetője.

Évek óta folyamatosan nő a lánctartozások rabjává váló építőipari vállalkozások száma, a kifizetetlen követelések összege pedig egyes becslések szerint ma már eléri a százmilliárd forintot – vázolta fel lapunknak a nem éppen biztató helyzetet Tolnay Tibor, aki egyben az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke is. Hozzátette: Magyarországon közel százezer céget tartanak nyilván az ágazatban, ami szintén egészségtelen, hiszen a normális szám maximum pár tízezer lenne. Gyakori jelenség, hogy a fővállalkozók túl alacsony áron vállalnak el megbízásokat, így vagy ők maguk jutnak a tönk szélére, vagy az alvállalkozókat sodorják csőd közeli helyzetbe.
Sajnálatos, hogy a politika ingerküszöbét csak alig egy éve érte el a körbetartozások kérdése, ám az még szomorúbb, hogy elhibázott, már-már dilettáns javaslatok születnek a helyzet kezelésére – summázott előadásában Tolnay Tibor. Többek között elfogadhatatlannak nevezte a közbeszerzési törvény tervezett módosítását: a javaslat két fizetési mód bevezetésével orvosolná a gondokat, erre azonban a szakember szerint sem az azonnali beszedési megbízás, sem az okmányos meghitelezés nem alkalmas. Előbbi esetében a rosszhiszemű vállalkozó akkor is inkasszálhat, ha valójában már hozzájutott követeléséhez, az úgynevezett akkreditívek bevezetése viszont jelentős, akár közel négyszázalékos költségnövekedést okozna. Sőt, mivel használatuk komoly előzetes biztosítékokat igényel, kötelezővé tételükkel a tőkehiányos magyar cégek hamar kiszorulnának a hazai piacról. Az ÉVOSZ ugyanakkor támogatja a fizetési határidő maximálását 30 – EU-s finanszírozás esetében 60 – napban, s egyetért az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium azon javaslatával is, amely különleges jogszabályokat vezetne be a gazdasági perek felgyorsítására.
A faktorálás sajnos nem nyújt biztosítékot a rosszhiszemű vállalkozókkal szemben – hívta fel a figyelmet Tolnay Tibor, aki arra is rámutatott: a feketegazdaság elburjánzása mögött az húzódik meg, hogy egy forint nettó bér mintegy három forint költséget jelent a vállalkozások számára, így azok sokszor inkább a jövedelmek eltitkolása mellett döntenek.